Aszad nélküli átmenetről tárgyaltak New Yorkban

A szír elnök, Bassár el-Aszad nélküli átmenetről tanácskozik New Yorkban az amerikai és az orosz külügyminiszter. John Kerry és Szergej Lavrov mellett több mint tucatnyi ország külügyminisztere vesz részt a szíriai helyzetről szóló egyeztetésen. 

Emlékezetes, hogy a múlt hónapban az Egyesült Államok, Oroszország, Irán, Szaúd-Arábia és a nagyobb európai és arab hatalmak képviselői tervet dolgoztak ki arra a politikai folyamatra, amely 18 hónapon belül elvezetne a választásokhoz. A politikusok ezzel remélnek véget vetni az öt esztendeje pusztító polgárháborúnak.   

A New Yorkban pénteken kezdődött találkozó sorrendben a harmadik ilyen összejövetel, amelyen mind az amerikai, mind az orosz diplomácia irányítója részt vesz. Diplomáciai források szerint Moszkva jelezte: nem ellenezné, ha a szíriai elnök – a békefolyamat részeként – bejelentené lemondását. Oroszország – Iránhoz hasonlóan – Aszad szír elnök szilárd támogatója, és katonailag is segíti őt a kormányellenes csoportok elleni harcban.

A New York-i tárgyalások előtt egy nappal, csütörtökön, a szaúd-arábiai Rijádban Riad Hidzsab személyében megválasztották a szíriai ellenzéki csoportok koordinátorát, aki a szír ellenzék tárgyalócsoportját vezeti majd. Hidzsáb pénteken Rijádban sajtóértekezleten közölte, hogy a szír ellenzék Aszad nélküli átmenetet akar.

Chuck Hagel: Obama nem engedélyezte Szíria bombázását 2013-ban 

Chuck Hagel volt amerikai védelmi miniszter szerint Obama elnök 2013-ban nem engedélyezte, hogy Szíriát bombázzák. Hagel a Foreign Policy című folyóiratnak adott terjedelmes interjújában beszélt erről. 

A vietnami veteránból lett politikus a pénteken megjelent interjúban arról is beszélt, hogy ő 2013-ban, védelmi miniszterként engedélyezte azokat a terveket, melyek szerint Tomahawk típusú cirkálórakétákkal támadták volna Damaszkuszt, miután arról érkeztek jelentések, hogy a szíriai elnök vegyi fegyvereket vetett be. Hagel szerint Obama először egyetértett a katonai akcióval, ám később közölte vele: álljon el a bombázás tervétől, az amerikai kormányzat ugyanis nem akar katonai akcióban részt venni. A volt védelmi miniszter megítélése szerint az elnök döntése jelentős csapás volt az amerikai politika hitelére. „Hogy ez jó döntés volt-e vagy rossz, majd a történelem eldönti – fogalmazott Hagel –, de nekem fikarcnyi kétségem sincs afelől, hogy a döntés aláásta az elnök szavahihetőségét.”

Hagel panaszkodott arról is, hogy a kormányzat szíriai politikájáról túlságosan is hosszas egyeztetések, több óráig tartó megbeszélések folytak, és ezek „nem voltak termékenyek”. 

Az interjút Chuck Hagel egy évvel a Pentagonból történt távozása után adta, mint most kiderül, még mindig foglalkoztatják őt távozásának körülményei. A Foreign Policy munkatársának egyenesen azt mondta: a Fehér Ház megpróbálta őt „tönkretenni” még a távozása után is. 

Hagel 2014. novemberében mondott le tisztségéről. A miniszter és az elnök sajtóértesülések szerint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni, Szíriában történő katonai fellépés, valamint az Ukrajnával kapcsolatban követendő irányvonal kérdésein különbözött össze.