Franciaország felerősíti hadműveleteit Szíriában

Franciaország erősíteni fogja katonai műveleteit Szíriában az Iszlám Állam dzsihadista szervezet állásai ellen és indítványozza az ENSZ Biztonsági Tanácsának mielőbbi összehívását, hogy a terrorizmus elleni határozatot fogadjon el – mondta Francois Hollande francia államfő hétfőn a francia kongresszus előtt elmondott ünnepi beszédében Versailles–ban. A köztársasági elnök a parlament két háza, a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülése előtti felszólalásában jelezte, hogy a Charles de Gaulle repülőgéphordozó–anyahajó csütörtökön elindul a Földközi–tenger keleti térsége felé, s ezzel Franciaország megtriplázza az erejét a térségben. Jelenleg 12 bombázót állomásoztat a francia légierő az Egyesült Arab Emirátusokban és Jordániában, amelyekkel az Iszlám Állam szíriai és iraki állásait támadják. 

Francois Hollande elmondta, hogy a Franciaoszág történelmének legsúlyosabb terrortámadását, a legalább 129 áldozattal és több mint 350 sérülttel járó párizsi merényletsorozatot Szíriában tervelték ki és Belgiumban szervezték meg és készítették elő. A franciákat „kitartásra, egységre, világos gondolkodásra, méltóságra kérte a háborús tettek ellen”, amelyben 19 ország állampolgárai vesztették életüket. Az államfő jelezte azt is, hogy a „következő napokban” találkozik Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnökkel, hogy egyeztessenek a terrorizmus elleni összefogásról.

„A nemzetközi közösség megosztott és nem koherens. Franciaország a (szíriai) konfliktus kezdete óta az egységet sürgeti a kellő fellépéshez. Több légicsapás szükséges és jobban kell támogatni azokat, akik az Iszlám Állam ellen harcolnak. Össze kell fogni azokat, akik képesek az Iszlám Állam ellen felvenni a harcot egy nagy koalíció keretében, ezen dolgozunk” – hangsúlyozta Hollande. „Ebben a szellemben fogok a következő napokban Obama és Putyin elnökkel találkozni, hogy egyesítsük az erőinket” – tette hozzá. Azt is bejelentette, hogy Párizs kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsának mielőbbi összehívását, hogy egy olyan határozatot fogadjon el, amely jelzi a „közös szándékot a terrorizmus elleni harcra”. Belpolitikai szinten a támadásokat követő órákban kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbítását kérte az államfő három hónapra a képviselőktől. 

Nem csökkentik tovább a hadsereg állományát

A kormány „szerdán egy törvénytervezet terjeszt elő, a rendkívüli állapot három hónapra történő meghosszabbításáról”, és az alkotmány módosítását is javasolja annak érdekében, hogy végrehajtó hatalom „a háborús terror ellen fel tudjon lépni”. A rendkívüli állapotról szóló törvényt 1955–ben az algériai függetlenségi háború kitörésekor fogadta el a francia parlament, és elemzők szerint számos eleme aktualizálásra szorul. Az elnök azt is közölte, hogy az igazságszolgáltatásban és a rendőri szerveknél 8500 új munkahelyet hoz létre a kormány, a hadsereg állományát pedig nem csökkenti tovább. 

Ötezer rendőri és csendőri munkahelyet hoz létre a kormány a következő két évben, az igazságügyi minisztériumban további 2500 posztot, a vám– és határügyi szerveket pedig ezer emberrel erősítik meg. Elemzők szerint erre azért van szükség, mert a titkosszolgálatokhoz befutó információk feldolgozására, illetve a megfigyelésekre és a megfigyeltek tényleges ellenőrzésére nincs elégséges személyi állomány. A köztársasági elnök 45 perces beszédét ovációval, állva ünnepelte az 577 képviselő és 348 szenátor, akik kivételesen nem a parlamenti frakciók szerint, hanem ábécé sorrendben foglaltak helyett a kongresszusban. A képviselők spontán módon az államfővel együtt elénekelték a La Marseillaise–t, a nemzeti himnuszt. A francia kongresszus nagyon ritkán, csak rendkívüli események alkalmából, általában alkotmánymódosításokra ül össze. Az 1958–ban kezdődött V. köztársaság történetében eddig csak 21 alkalommal került erre sor.