Három hónappal előrébb hozná a parlamenti választásokat egy orosz törvényjavaslat, így már 2017. szeptemberében választanának Oroszországban. Erre vélhetően egy előrehozott elnökválasztás miatt lehet szükség.
Előbbre hozhatják a parlamenti választásokat Oroszországban, miután a törvényhozás alsóháza pénteken első olvasásban elfogadta az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A kommunisták ellenezték a kezdeményezést, 101 képviselő nemmel szavazott, egy tartózkodott. A 450 fős orosz törvényhozásban így is 339 képviselő szavazott igennel. A javaslat elfogadásához legalább 226 voksra volt szükség.
A törvényjavaslat szerint jövő december helyett jövő szeptember harmadik vasárnapján tartanák a parlamenti választásokat. Azoknak a képviselőknek a mentelmi joga azonban, akik nem szereznek mandátumot a következő parlamenti ciklusra, jövő év december 4-ig fennmaradna.
A gazeta.ru orosz internetes elemző oldal becslése szerint a jelenlegi parlamentből a képviselők 60 százaléka nem jut be a következő törvényhozásba. Ők meglehetősen sok pénzt, több mint 1,5 millió rubel (mintegy 7,5 millió forint) kompenzációt kapnak, és havi pénzügyi javadalmazásuk, állami biztosításuk, szolgálati lakásuk is megmarad jövő december 4-ig.
A törvényjavaslatot a kormányzó Egységes Oroszország párt (JeR), az ellenzéki Igazságos Oroszország párt és a liberális demokraták frakcióvezetői, valamint Szergej Nariskin, a duma elnöke terjesztették be a parlament alsóházának. Azzal indokolták, hogy a választások előbbre hozatala „a költségvetési folyamatot segíti”. A végleges döntést a parlamenti választások előbbre hozataláról június utolsó napján hozzák meg a képviselők.
Jevgenyij Gontmaher neves orosz közgazdász hipotézise szerint a parlamenti választások időpontjának megváltoztatására egy előre hozott elnökválasztás miatt van szükség Oroszországban.
Vlagyimir Putyint 2012 márciusában választották meg harmadszor is orosz államfőnek, de nem egyszer jelezte már, hogy kész újra indulni a posztért. A törvény szerint 2018 márciusában lenne újabb elnökválasztás, de egyes szakértők úgy vélik, hogy a nyugati szankciók okozta jelenlegi gazdasági gondok – növekvő árak és csökkenő jövedelmek – közepette az orosz társadalom türelme addig nem tartana ki. Egyes politológusok feltételezése szerint 2017 szeptemberére hoznák előbbre az elnökválasztást.
Alekszej Kudrin, az államfőhöz közeli volt orosz pénzügyminiszter csütörtökön a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon egyetértett az előre hozott oroszországi elnökválasztás gondolatával, mondván, hogy akkor meg lehetne hirdetni egy szerinte szükséges reformprogramot.
Oroszországban 2011. december 4-én volt utoljára parlamenti választás, amely nem hozott semmiféle változást a duma összetételében az előző ciklushoz képest. Az orosz elnök hatalmával szembehelyezkedő ellenzék akkor sem jutott be a törvényhozásba.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Magyar Péter és pártja energetikai megszorítócsomagja a teljes gazdaságpolitikában megvalósítaná a piacpárti fordulatot, a családokat beállítva a sor végére.
A politikai választás egyben morális felfogások közti választás is. Sőt, emberképek közti választás.
Megvadult a háborúban álló ország külügyminisztériuma.
„A ti választásotok a mi választásunk is – sok szerencsét!” – üzente Matteo Salvini.
Ennek senki sem örül.
Az ellenzéki sajtó véres kardként hordozza körbe az amerikai Polymarket jóslatait Magyar Péter győzelméről, csakhogy nem először tévedne nagyot az oldal egy európai választással kapcsolatban.
Már meg sem szólalhat, mert kiakadnak rá.
Az Ellenpont azt állítja, hogy Virágh Gabriella olyan cégeknél dolgozott, amelyekhez korábban kartellezéssel, vesztegetéssel és gyógyszerbiztonsági botrányokkal kapcsolatos ügyek kötődtek.
