Mélyütés Európa gazdaságának a német és francia válság
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Ukrajna keleti részében ismét kiújultak a harcok, amelyek bármikor ellenőrizhetetlenné válhatnak. A német külügyminiszter szerint elsősorban az oroszbarát szakadároknak és Moszkvának kell lépéseket tennie. Ugyanakkor a G7-nek szüksége van Oroszországra más válságok megoldásában, mint az iráni atomprogram kérdése vagy a szír polgárháború.
Bármikor ellenőrizhetetlenné válhat a helyzet a kelet-ukrajnai válságövezetben – mondta a német külügyminiszter csütörtökön Berlinben az ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. Pavlo Klimkinnel tartott sajtótájékoztatóján Frank-Walter Steinmeier kiemelte, hogy a német kormány „mély aggodalommal” követi a kelet-ukrajnai fejleményeket, és attól tart, hogy kisiklik a válságkezelő folyamat és ismét a fegyvereké lesz a főszerep.
„Ezt meg kell akadályoznunk” – hangoztatta Steinmeier. Jelezte, hogy Berlin még júniusra újabb tanácskozást tervez az úgynevezett normandiai négyek – Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország – külügyminiszterinek részvételével. A német diplomácia vezetője szerint elsősorban az oroszbarát szakadároknak és Moszkvának kell tennie a fegyverek elhallgatásáért. A szakadároknak a minszki megállapodás szellemében eljárva ki kell vonniuk a nehézfegyvereket a megállapodásban kijelölt övezetből, az orosz vezetésnek pedig latba kell vetnie befolyását a szakadároknál, hogy tartsák tiszteletben a tűzszüneti előírásokat – mondta Frank-Walter Steinmeier.
Pavlo Klimkin a tájékoztatón az utóbbi napokban kiújult harcokra utalva német hírportálok beszámolói szerint azt mondta, hogy „a terroristák brutálisan megsértették a minszki egyezményt”, az ukrán fegyveres erők viszont „tapodtat sem hátráltak”. Klimkin is kiállt a minszki megállapodások mellett. A fehérorosz fővárosban februárban kötött megállapodás az „út a békéhez” – mondta az ukrán külügyminiszter.
Steinmeier a legfejlettebb iparú országokat összefogó G7 csoport vasárnap kezdődő németországi csúcstalálkozójáról szólva kiemelte, hogy az utóbbi napok fejleményei miatt a Hetek tanácskozásán még inkább fontos téma lesz az ukrán válság. A G7 csoport a vezető ipari hatalmak informális fóruma, 1975 óta működik, és 1998-ban Oroszország csatlakozásával G8 csoporttá alakult. Tavaly óta ismét hét országból – áll, miután Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt.
A német külügyminiszter ezzel kapcsolatban az ukrán külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón és egy csütörtöki lapinterjúban is hangsúlyozta: „nem fűződhet érdekünk ahhoz, hogy a G8 csoport tartósan a G7 formátumban működjön”, mert a közösségnek a szíriai polgárháborútól az iráni atomprogram ügyéig egy sor válság kezelésében „sürgősen szüksége van Oroszországra”. Ugyanakkor Oroszországnak tennie kell azért, hogy visszatérhessen a csoportba – tette hozzá Steinmeier, utalva a német kormányzatnak az utóbbi hetekben többször kifejtett álláspontjára, miszerint a Hetek értékközösséget alkotnak, amelyet a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és a nemzetközi jog tisztelete köt össze, és ezzel nem fér össze az ukrajnai Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése Oroszországba. Pavlo Klimkin a G7-csúcssal kapcsolatban azt mondta, hogy Kijev támogatást vár a Hetektől az átfogó gazdasági, államszerkezeti reformokhoz.
Német kormányzati források csütörtökön elmondták, hogy a bajorországi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) rendezendő találkozón – amelyen a soros elnök Németország mellett az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország állam- illetve kormányfője vesz részt – a külpolitikai, biztonságpolitikai ügyekről szóló munkaülés egyik kiemelt témája lesz Ukrajna, amely egyáltalán nem csak a csoport európai tagjait foglalkoztatja. Ezt jelzi, hogy európai útja alkalmából Stephen Harper kanadai és Abe Sindzó japán kormányfő is ellátogat majd Kijevbe, Japán pedig 2 milliárd dollárral támogatja az ukrán reformok finanszírozását.