Johannis román nemzeti hőst csinálna a magyargyilkoló Avram Iancuból

2015. április 01. 19:51

Szívesen nemzeti hősnek nyilvánítaná Avram Iancut Klaus Johannis román államfő, aki kedd este beszélt erről, miközben elnöksége első száz napját értékelte. Avram Iancu, akinek számos szobor őrzi az emlékét Románia-szerte, az 1848-49-es szabadságharc császárpárti román felkelőinek vezetője volt, több ezer magyar vére tapad a kezéhez.

2015. április 01. 19:51

„Erdélyi vagyok, Avram Iancu-párti. Tetszik nekem ez a történelmi személyiség, szívesen nemzeti hősnek nyilvánítanám”  – nyilatkozta kedd este, államfői mandátuma első száz napjának értékelésekor Klaus Johannis román államfő, korábban nagyszebeni polgármester, aki büszke szász gyökereire - írja a Kolozsváros.ro.

 
Korábban Johannis visszaküldte a parlamentnek újbóli megvitatásra azt a törvényt, amely Avram Iancut a román nemzet hősévé nyilvánította. Elmondása szerint az Avram Iancut megillető tisztelet ellenére nem tartja a törvényt (amelyet a Nemzeti Liberális Párt három szenátora nyújtott be) alkalmasnak a jogalkotó szándékának kifejezésére. Az államfő úgy vélte, a parlament csak általános érvényű jogszabályt alkothat „a román nemzet hőse” cím adományozásáról, amelyben megszabja a kitüntetés odaítélésének a módját, és a kitüntetés formai elemeit. 
 
Avram Iancu neve szorosan kapcsolódik az 1848-49-es erdélyi vérengzésekhez, amelyek Dél-Erdély etnikai összetételének megváltoztatását, azaz 7500-8500 magyar nemzetiségű személy lemészárlását eredményezték többek közt Kisenyed, Székelykocsárd, Boklya, Gerendkersztúr, Balázsfalva, Mikeszásza, Zalatna, Boroskrakkó, Borosbenedek, Magyarigen, Borosbocsárd, Algyógy, Ompolygyepű, Marosújvár, Felvinc, Nagyenyed, Verespatak, Abrudbánya és Bucsesd  településein. Iancu vezette ugyanis a császárhű román felkelőket. Emlékét számos köztéri szobor és intézmény neve őrzi, viszont a lemészárolt magyaroknak sokfelé nem állítottak még emléket.
 

Összesen 186 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2015. április 03. 20:28
Már régóta hősként ünneplik a románok. Az apja sírján egyébként az áll névként, hogy Janku Pál.
Arma Gedeon
2015. április 03. 13:06
Az erdélyi mészárlásokat elindító románölések és más kivégzések a Kossuth-fiúk által abba a körbe tartoztak, amit Engels így dicsért cikkében: "Az 1848-i forradalmi mozgalomban először, 1793 óta először merészeli egy túlerőben levő ellenforradalmi erőktől körülvett nemzet a gyáva ellenforradalmárok dühével a forradalmi szenvedélyt szembeállítani, a fehér terror ellen a vörös terrort bevetni. Hosszú idő óta először találkozunk egy valódi forradalmár személyiséggel, egy emberrel, aki népe nevében el merte fogadni egy könyörtelen harc kihívását, aki nemzete számára Danton és Carnot egy személyben: Kossuth Lajossal. A túlerő félelmetes. Egész Ausztria, 16 millió fanatizált szláv a frontvonalban 4 millió magyarral szemben. Népfelkelés, nemzeti fegyvergyártás, pénzkibocsátás, rögtönítélő bíráskodás a forradalmi mozgalom ellenfeleinek, permanens forradalom, röviden tehát a dicsőséges 1793-as esztendő összes fő jellemzőjét újra megtaláljuk a Kossuth által felfegyverzett, megszervezett és lelkesített Magyarországon. ' "A magyar harc", Új Rajnai Újság
Rudi Mentaire
2015. április 02. 17:34
Mindíg meg vagy sértődve,ha lebunkóznak,pedig az vagy.Tessék a mai bizonyíték. Ezt írod,a szokásos nagy pofával: " " Ha jól értem, onnan eredt a magyar-gyülölete, hogy mint jobbágy szülök gyermeke, harcolt a jobbágyság eltörléséért, amit viszont a magyar földesurak, elleneztek. Tehát inkább egy osztályharcos volt mint egy vérszomjas nacionalista. Vagy tévedek?" Igen,http://ro.wikipedia.org/wiki/Avram_Iancu Avram Iancu ügyvéd volt,nem is mezei.Az sem igaz,hogy jobbágy szülők gyermeke lett volna. Nos,bizonyára nem kell minden nyelven utána néz,de a rosszindulatú,szelektált állitásait irritáló bunkóságra vallanak.Neked bárki szép és jó,ha a magyarsággal szembe áll. Pfujj!
Arma Gedeon
2015. április 02. 14:24
Milyen értelmes hadicélja volt a magyaroknak a forradalomban? Mi volt olyan fontos magyar érdek, amit a bécsi kormányzat akadályozott és csak az ellene lázadással lehetett elérni? Addig is: a forradalom elpőtt belső béke volt, nemzetiségi alapú népirtás lehetősége senkinek meg sem fordulhatott a fejében, a forradalom után viszont elszabadult a pokol. És pl. Vasvári teljesen tudatosan, helyeslőleg emlegette Vendée példáját. Mi volt a magyar érdek, a nálunk törvényszerűen népirtásiokat hozó nacionalista forradalom, vagy a forradalom előtti béke megőrzése? A nemzeti érdek alapján egy ilyen háborúba a magyarokat csak a szeparatista nemzetiségi vezetők rángathatták volna bele. Ehhez képest ők csak reagáltak, a kezdeményezők magyar nacionalisták voltak, az esztelen, felelőtlen biztos vesztes pozíciójából. Honvédet erőszakkal románokból toborozni a román többaségű területen olyan volt, mint direkt belekötni egy tízfős részeg cigánybandába, akik vadak, de eredetileg minket észre se vettek...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!