A vízgazdálkodásban és a mezőgazdaság fejlesztésében segíthet Mongóliának Magyarország – mondta Áder János köztársasági elnök szerdán Ulánbátorban. A mongol elnök a sajtótájékoztatón a két ország közötti oktatási együttműködést emelte ki. A mongol elnök szeretné, ha a a két ország tanulmányozná egymás filmgyártását.
Magyarország elsősorban a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság fejlesztésében nyújthat segítséget Mongóliának ahhoz, hogy termékeivel kilépjen a világpiacra – mondta Áder János köztársasági elnök szerdán Ulánbátorban, Cahiagín Elbegdordzs mongol köztársasági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
A két államfő a megbeszélésüket követően egyaránt üdvözölte, hogy májusban Magyarország ismét megnyitja mongóliai nagykövetségét. Cahiagín Elbegdordzs a két ország közötti oktatási együttműködést emelte ki, amelynek eredményeként szeptembertől már száz ösztöndíjas mongol diák tanulhat Magyarországon, az eddigi tizenöt után.
Áder János kifejtette: az aranyban, uránban, volfrámban vagy rézben gazdag ország 1990 óta látványos gazdasági növekedést ért el, évente mintegy 8-17 százalékkal növelte bruttó hazai termékét az elmúlt időszakban. Vízben azonban szegény. Mongóliában a víz egyszerre jelent mennyiségi és minőségi problémát, holott a növekvő számú lakosság ellátása, a legnagyobb exportbevételt hozó bányászat fenntartása, és a hagyományos vagy intenzív mezőgazdaság számára is szükség lenne rá – fűzte hozzá.
A helyieknek a magyar vízmérnökök szaktudásáról jó tapasztalataik vannak, hiszen az együttműködés az 1950-es évekig nyúlik vissza – emlékeztetett. A jövőben a vízbázisvédelembe, a megfelelő minőségű ivóvíz előállításába, a vízszállítás megoldásába vagy a korábban épült csatornák, vezetékek rekonstrukciójába kapcsolódhatnak be a magyar szakemberek Mongóliában. Az egykor a magyarok által épített és most ismét magyar segítséggel, magyar hitel révén megújuló Songinoi Biokombinátban olyan mezőgazdasági oltóanyagokat lehet majd előállítani, amelyek elősegítik a mongol termékek piacra jutását – mutatott rá az államfő.
Áder János az agrárium területén a haszonállat-nemesítési programokban, az élelmiszer-biztonsági nyilvántartási rendszerek kialakításában, az európai uniós sztenderdek meghonosításában és a nemzetközi követelményeknek megfelelő vágóhidak létesítésében látott még lehetőséget arra, hogy Mongólia magyar segítséggel modernizálja gazdaságát.
Az államfő „Mongólia óriási aranybányájának” nevezte az állatállományát, a mongol gazdák állatai ugyanis valóban bioállatok, amelyekre a világban jelentős kereslet mutatkozik – mondta, hozzátéve ugyanakkor: meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a közép-ázsiai ország ezzel kiléphessen a világpiacra. Ha az itt élő termelők megismerik a nemzetközileg elvárt sztenderdeket, akkor áruforgalmuk bővülni fog – fűzte hozzá.
Cahiagín Elbegdordzs szintén úgy ítélte meg, hogy országa a közös munka eredményeként biztonságos élelmiszereket tud majd exportálni. Az államfő emellett a természetvédelem és az erdőgazdálkodás területén látott lehetőséget az együttműködésre, de mint beszámolt, a gabonatermékek, például a gyors növekedésű vagy a szárazságtűrő fajták fejlesztéséről is tárgyaltak.
Magyarország emellett a modern technológiával előállított, olcsó, de minőségi építőanyagokkal lehet versenyképes Mongóliában, de a szél- és napenergia hasznosítása érdekében is szívesen látna magyar vállalatokat országában – ismertette a mongol elnök. Javaslatot tett arra is: a két ország tanulmányozza egymás filmgyártását. Szerinte Magyarország turizmusát is növeli az, hogy számos jelentős filmstúdiót vonzott magához.
Cahiagín Elbegdordzs felidézte tavalyi, magyarországi látogatását, és emlékeztetett arra is: magyar államfő utoljára huszonegy évvel ezelőtt járt országában.
A látogatás alkalmával Szilas Cecília, Magyarország kínai nagykövete oktatási megállapodást írt alá a mongol oktatási államtitkárral. Áder János Mongóliában találkozott Dzandákhí Enkhbold parlamenti elnökkel és Csimedín Szaikhanbileg miniszterelnökkel. Az államfő csütörtökön tér vissza Magyarországra ázsiai útjáról.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
A szakemberek szerint a Tisza Párt illúziói veszélybe sodornák a gazdákat és a tőkeerős nagyvállalatoknak kedveznének.
Ahogy visszaemlékszem egyre távolabbi középiskolás éveimre, nem rémlik, hogy valaha is elhagyta volna a számat az a szó, hogy oktatás. De mástól se nagyon hallottam soha. Győrffy Ákos írása.
A nagy agrárvállalatok terítették lapjaikat: előbb a támogatás és a tagság, utána idővel a szabályok harmonizációja.
Ezt nem teszi az ablakba Zelenszkij.
„A köznevelésben az identitás nem ideológia, hanem kapaszkodó, annak érdekében, hogy a gyermekek stabilan tudjanak megállni ebben a gyors és sodró világban” – közölte a miniszterelnöki biztos. Interjúnk Balatoni Katalinnal.
A Vekker legújabb adásában, Húsvéthétfőn egy rendhagyó, lélekemelő beszélgetéssel várja Önöket Gyürky Enikő, vendégével Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel. Az ünnep kapcsán a kiengesztelődés fontosságáról és a mindannyiunkban ott rejlő békéről mesél Csaba testvér, aki szerint a szeretet a legfőbb világformáló erő.
Az embereket nem lehet átverni, mindenki tudta jól, hogy a végén összefutnak majd, mint tej a platnin.
