Bronislaw Komorowski lengyel államfő egy segélycsomag kidolgozását, Philip Breedlove európai NATO-főparancsnok pedig fegyverszállításokat sürgetett a kelet-ukrajnai helyzet kapcsán egy brüsszeli fórumon.
Új Marshall-terv kidolgozását sürgette Ukrajna számára Brüsszelben vasárnap Bronislaw Komorowski lengyel államfő, utalva a második világháború után Nyugat-Európa talpra állását lehetővé tévő segélycsomagra.
Philip Breedlove, a NATO európai erőinek főparancsnoka pedig arra a kérdésre, hogy szerinte kellene-e a nyugati szövetségeseknek védelmi célú fegyvereket szállítaniuk Kijevnek, úgy válaszolt, hogy szerinte minden lehetőséget meg kellene fontolni, miután Moszkva diplomáciai, gazdasági, katonai és hírszerzési eszközöket is bevet Ukrajna ellen.
Breedlove és Komorowski is a Német Marshall Alap (German Marshall Fund, GMF) nevű, transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó, amerikai székhelyű intézmény brüsszeli fórumán szólalt fel, amelyet immár tizedik alkalommal rendeztek meg. „A Marshall-terv röviddel a háború után segített Nyugat-Európán, hogy feltámadjon hamvaiból. Úgy vélem, Ukrajnának most egy új Marshall-tervre lenne szüksége a nehéz reformok végrehajtásához” – húzta alá a lengyel köztársasági elnök. Az államfő szerint Ukrajna sorsa attól függ, hogy képes lesz-e végrehajtani a szükséges, mélyreható átalakításokat.
A köztársasági elnök Oroszországról és a Krím egy évvel ezelőtti törvénytelen elcsatolásáról is beszélt. „Oroszország ezzel a példátlan tettel dacol az európai biztonsági rendszerrel, és aláásta a bizalmat” – hangsúlyozta Komorowski, kitérve arra is, hogy szerinte a Nyugat túl hosszú időn át ringatta magát illúziókba Moszkva szándékait illetően, illetve azzal kapcsolatban, hogy Oroszország majd saját érdekében több szálon fűzi össze sorsát a Nyugattal, demokratizálódni és korszerűsödni fog.
Breedlove az egyik pódiumbeszélgetésen arra az álláspontra helyezkedett, hogy Ukrajna felfegyverzése valóban további destabilizációhoz vezethet az ország keleti részén, ám a tétlenség szerinte ugyanezt az eredményt hozhatja. Az amerikai tábornok arra is kitért, hogy kétségek vannak azzal kapcsolatban, vajon betartják-e a minszki megállapodások előírásait, miután az ukrán-orosz határon szerinte továbbra is érkeznek légvédelmi, csapatirányítási egységek és utánpótlás. Emellett a NATO azt tudja ugyan, hogy az oroszok mozgatják erőiket, de azt nem tudni biztosan, hogy valóban kivonták-e őket a hadszíntérről.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Deák Dániel és Nógrádi György szerint az energiaellátásért folyó globális küzdelem újabb állomását láthatjuk a Török Áramlat elleni vajdasági robbantási kísérletben.
A Hotel Lentulai húsvéti epizódjában a kormányfő az Európai Unió háborús stratégiáját is jellemezte, miközben saját magát „született válságkezelőként” határozta meg.
Meg a Barátság kőolajvezetéket is elzárták, meg a Török Áramlatot is támadják.
A Tisza Párt propagandakatonája szakmailag és emberileg is nullának bizonyult. Minden bizonnyal Ukrajna volt, aki terrortámadást akart elkövetni a Vajdaságban a gázvezeték ellen.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Húsvétvasárnap hivatalosan is megnyitotta kapuit a látogatók előtt a megújult Citadella, melynek megnyitóján a miniszterelnök mondott beszédet.
