A putyini politika szembenállása Európával és Ázsiával

Az Egyesült Államok megörökölte az angol érdekszférát a Földközi-tenger térségében, mint ahogy azt is, hogy megkíséreljék megállítani az orosz előretörést a Krím-félszigeten. Ennek az örökségnek nem vetett véget a hidegháború. A jelenlegi ukrajnai konfliktus valójában Szíriában kezdődött. Az Egyesült Államok számára Aszad elnök megbuktatásán felül további nyereségnek ígérkezett, hogy a szíriai Tartúsz kikötőjéből elűzhetik az orosz flottát és így elzárhatják az oroszokat a Földközi-tengertől. Az orosz támogatás azonban segített Aszadnak és a szíriai rezsimnek, így Moszkva megtarthatta haditengerészeti bázisát. Ukrajnában ezt követően megmozdulások kezdődtek, az Egyesült Államok pedig a nyugatbarát erőket támogatta. Moszkva mindezt amerikai hatalomátvételi kísérletként értelmezte a Krím felett, amely Oroszország egyetlen kijáratát jelenti a Fekete-tengerre és egyben admirálisuk, Fjodor Fjodorovics Usakov örökségét szimbolizálja.

Olaszországban, a pletykák és összeesküvések, cselszövések és ellencselszövések, hátbatámadások és mérgek földjén sokan úgy gondolják, hogy az egykori olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi politikai pályafutásának végét – melyet egy sor szexbotrány és korrupciós ügy idézett elő – legalábbis felgyorsította állítólagos paktuma Vlagyimir Putyinnal az orosz kőolajvezeték, a Déli Áramlat kapcsán. Az orosz gázvezeték az Egyesült Államok által szponzorált Nabuccóval volt versenyben, amely közép-ázsiai gázt szállított volna Európába Oroszország megkerülésével. A Déli Áramlat ezzel szemben alternatív útvonalat kínált volna Európa felé az orosz gáznak. A jelenlegi európai gázvezeték Ukrajnán fut keresztül, és így ki van téve az ottani problémáknak, mint ahogy ez az elmúlt hónapokban is történt. Ha a Déli Áramlat megvalósult volna, az orosz energia Ukrajnát megkerülve jutott volna el Európába, így Moszkva az ellátással kijátszhatta volna Észak-Európát Dél-Európa ellen. Amint az olajárak a 40 USD/ hordó alá zuhannak, Oroszország minden gallon nyersolaj esetén veszteséget könyvel el a piacon. A kitermelési költség az orosz olaj esetén megközelítőleg 90 USD-t jelent hordónként, ezért Oroszországnak meg kell próbálnia feloldani ezt a patthelyzetet, melyet többféle módon is megtehet.

Élénkítheti kereskedelmét Kínával, ám ez a lépés nem feltétlenül hoz végleges megoldást. Kína és Ázsia számára Oroszország stratégiai értéket képvisel, hiszen egyfajta meghosszabbítást jelent Európába hiszen az Európába vezető új Selyemút fontos részét jelenti, melyet Hszi Csin-ping, Kína elnöke kezdeményezett. Ezért ahhoz, hogy Oroszország megnyerje magának Kínát, szüksége van Európára is. Oroszország »új« szerepe a szárazföldi híd lehet Kelet-Ázsia és Európa között. Valójában ez a szerep egyáltalán nem »új«. Ez volt Oroszország hivatása évszázadokkal a 18. és 19. század fordulóján élt Usakov stratégiája előtt is. Usakov nézetei értelmezhetőek voltak a 19. században, amikor a világ épphogy csak Európává vált. Most azonban, hogy a világ visszanyerte eurázsiai dimenzióját, Moszkvának messzebbre kell látnia Európánál.

Jelen pillanatban azonban Európa és Ukrajna acsarkodnak Moszkvára. Oroszország megpróbálhatja kiügyeskedni magát az ukrajnai ingoványból, más szempontok azonban az ellenkező irányba húzzák. Szellemi csapdába került. Most azonban a hónapokig tartó harcok után évekbe kerül majd a károk helyrehozása Ukrajnában, és mindez emlékeztetni fogja Moszkvát annak szükségességére, hogy más lehetséges szárazföldi utakat találjon Európába.