Vegyesen fogadták az EKB döntését Németországban

Németországban több tekintélyes elemző és gazdasági érdekképviseleti vezető is bírálta az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön bejelentett kötvényvásárlási programját, más szakértők és baloldali pártok viszont üdvözölték azt. Az EKB „kijátszotta az utolsó kártyát, szükségtelenül” – mondta a német kereskedelmi és iparkamarák szövetségének (DIHK) vezetője, Martin Wansleben, aki azt kifogásolta, hogy az EKB állampapírokat is vásárol a havi 60 milliárd euróból. Az államkötvények felvásárlásának hatása az árszínvonalra bizonytalan, viszont csökkentheti a hajlandóságot a reformok végrehajtására az övezet válsággal küzdő tagállamaiban – áll a DIHK közleményében

Hasonlóan vélekedett a takarékszövetkezeti szövetség (DSGV) elnöke, Georg Fahrenschon, aki szerint az EKB a mennyiségi enyhítés beindításával „az utolsó töltényét is ellőtte”, amire nem is lett volna szükség, mert az energiaárak alakulásával nem számolva az infláció „abszolút stabil”, a fogyasztás pedig erőteljes. A piacok elárasztása „olcsó pénzzel” nem helyettesítheti a szerkezeti reformokat a válságállamokban – tette hozzá Georg Fahrenschon a DSGV közleménye szerint, hangsúlyozva, hogy az EKB „kockáztatja a hitelességét”, mert a mennyiségi enyhítés révén abba a veszélybe sodorja magát, hogy a monetáris politika mellett részt vesz a fiskális, költségvetési politika alakításában.

Ezt emelte ki az EKB tevékenységének egyik legtekintélyesebb németországi bírálója, Hans-Werner Sinn, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elnöke is, aki közleményében azt írta: a kötvényvásárlási program állampapírokra vonatkozó része a költségvetés közvetlen jegybanki finanszírozását jelenti, ami az EU alapokmánya – az Európai Unió működéséről szóló szerződés – 123. cikke alapján tilos, ezért az ügyet a német alkotmánybíróság elé kell vinni.

Ugyanakkor a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke, Marcel Fratzscher szerint az EKB programja „a szükséges rossz”, elkerülhetetlen az euróövezeti válság legyőzéséhez vezető úton. Az EKB „erős és meggyőző” üzenetet küldött a pénzügyi piacoknak, és „helyesen hangsúlyozza”, hogy a mennyiségi enyhítés beindítása után az eddiginél is nagyobb a kormányok felelőssége a szerkezeti reformok végrehajtásában. A DIW honlapján közölt állásfoglalásban Fratzscher hozzátette, hogy az EKB kizárólag az árszínvonal alakulásához köti az értékpapír-vásárlásokat, amivel világossá teszi, hogy nem tiltott költségvetési finanszírozásról van szó. Marcel Fratzscher egy korábbi, az EKB mennyiségi enyhítő programjának várható hatásairól szóló értékelésében azt is kiemelte, hogy a program nagymértékben támogatja a német gazdaságot, mert ösztönzi az exportot.

Az EKB programját a konzervatív CDU/CSU részéről tartózkodva fogadták, és a reformok folytatásának szükségességére helyezték a hangsúlyt, a konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták (SPD) és az ellenzéki Zöldek viszont üdvözölték, jelezve, hogy a mennyiségi enyhítés ösztönzi a hitelezést, ezen keresztül pedig a beruházásokat és az innovációt, ami a munkanélküliség csökkenése, a gazdasági növekedés beindulása felé vezet.