Különleges intézkedéseket vezet be Franciaország

A emberi jogokat tiszteletben tartó, különleges intézkedések bevezetését ígérte a terrorfenyegetettség miatt a közbiztonság megerősítésére kedden Manuel Valls francia miniszterelnök a francia nemzetgyűlésben tartott beszédében. A három nap alatt 17 áldozatot követelő párizsi terrortámadásokra utalva a kormányfő kiemelte: „Különleges helyzetre különleges válaszokat kell adni. De ugyanazzal a hévvel azt is kimondom: soha nem lesznek olyan különleges intézkedések, amelyek felfüggesztik az értékek és a jog elvét”. A miniszterelnök ezzel elutasította egy, az amerikai „hazafias törvényhez” (Patriot Act) hasonló csomag bevezetését, amely a hatóságoknak a jelenleginél sokkal szélesebb jogkört biztosítana a terroristák ellenőrzésére. Franciaország „a terrorizmus ellen, a dzsihadizmus, a radikális iszlám ellen folytat háborút. Franciaország nem egy vallás ellen háborúzik. Meg fogja védeni, ahogy mindig is megvédte, minden állampolgárát, azokat, akik hívők és azokat is, akik nem vallásosak” – erősítette meg a kormányfő.  

A három dzsihadista támadásainak „tanulságait” illetően Valls leszögezte: „rendszeresen meg kell erősíteni a belső elhárítással megbízott szerveket és a terrorelhárítási jogszabályokat”. „Az anyagi és emberi eszközök nagyon jelentős megerősítése nélkül a belbiztonsági titkosszolgálatok leterheltekké válhatnak. Csak az iraki-szíriai hálózatokban már több mint 1250 egyén (megfigyelésénél) tartunk” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, többször megismételve, hogy a kormány elő fogja teremteni a „szükséges eszközöket”. Ezekkel az új eszközökkel lehetővé válik a titkosszolgálatok kompetenciájának bővítése, és a létszámbővítés megteremtése informatikusokkal, elemzőkkel, kutatókkal, tolmácsokkal – tette hozzá. A kormányfő azt is bejelentette, hogy a légitársaságok utasainak adatait gyűjtő, úgynevezett PNR-rendszer franciaországi kiépítése 2015 szeptemberére megvalósul.  

Valls azt is jelezte, hogy még az év vége előtt a börtönökben „különleges körzeteket” hoznak létre, ahol elszigetelve fogják őrizni „a radikálisnak tartott dzsihadista elítélteket”. Ez utóbbi intézkedést kísérletképpen már bevezették egy Párizs közeli fegyházban, ahol egy ilyen elkülönített körzetben jelenleg 23 elítéltet őriznek. Gilles de Kerchove, az EU terrorellenes koordinátora más szakértőkhöz hasonlóan korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy „a börtönök a tömeges radikalizálódás inkubátorai”. 

A kormányfő 45 perces beszédének végén, amelyet állva tapsoltak meg a képviselők, azt kérte Bernard Cazeneuve belügyminisztertől, hogy nyolc napon belül tegyen javaslatokat a közösségi oldalak ellenőrzésének megszigorítására, amelyeket „még soha ennyire nem használtak a toborzásban, a kapcsolatteremtésben és az olyan technikák elsajátításában, amelyekkel valaki a konkrét tettek útjára léphet”.    

Az elmúlt napok terrortámadásai 17 áldozatának emlékére tartott ünnepi ülésen a miniszterelnök beszédét megelőzően egyperces néma megemlékezést tartottak a képviselők. A nemzetgyűlésben mind az 577 képviselő megjelent és közösen elénekelték a Marseillaise-t, a francia himnuszt, amire 1918 óta nem volt példa. 

„A köztársasági állam felemelt pallosként áll szemben azokkal, akik megtámadják azt, ami összetart minket és amit meg kívánunk őrizni: az együttélés franciaországi művészetét. És ez vonatkozik Európára is, ahol a hazánknak a szabadságért folytatott küzdelem zászlóvivőjeként kell fellépnie” – mondta az ülés kezdetén Claude Bartolone, a nemzetgyűlés elnöke.