Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az orosz jegybank hétfő este drasztikus mértékben 17 százalékra emelte az alapkamatot, hogy megmentse a rubel hétfőn 10 százalékkal bezuhant árfolyamát. Kedden délelőtt azonban tovább gyengült az orosz pénz, 66 rubel ért egy dollárt. A központi bank szerint az Oroszország elleni szankciók és az olajár csökkenése vezetett a rubel bedőléséhez.
Az orosz jegybank hétfő éjszaka drasztikus, 650 bázispontú kamatemelést jelentett be 17 százalékra. A keddi kereskedés kezdetén 9 százalékos drágulással 59-en indított a rubel a dollárhoz képest, de a kereskedés kezdete után két órával, közép-európai idő szerint percekkel 10 óra után már ismét történelmi mélypontra esett a rubel, ekkor 66 rubel ért egy dollár.
Hétfőn a rubel mintegy 10 százalékkal 1998 óta a legnagyobb mértékben gyengült. Az orosz kormány nem kívánt megjegyzést fűzni a jegybanki döntéshez, amit azzal indokolt, hogy „a központi bank a kormánytól független intézet”. Az orosz központi bank elnöke, Elvira Nabiullina olyan külső tényezőkre vezette vissza kedden reggel a rubel gyengülését, mint a kőolaj árcsökkenése és a szankciók.
Megfigyelők szerint a jegybank rövid időn belül valószínűleg többször is kamatot emel majd, miközben folytatja a rubelvédő intervenciókat. A rubel csaknem 50 százalékkal gyengült a dollárhoz képest az év eleje óta. A Portfolio arról ír: irracionális befektetői reakciók esetén egyre keményebb eszközöket vethet be az orosz gazdasági vezetés, hogy megtörje a piaci pszichózist. A portál szerint tőkekorlátozások, brutálisan magas kamatszintek, árfolyamrendszer-váltások következhetnek, de egyik sem egyszerű és nem is túl hatékony megoldás.