Visszavette bolsevik nevét egy orosz belügyi hadosztály

A hivatalos elnevezése szerint Zsukov, Lenin és az Októberi Forradalom érdemrenddel kitüntetett hadosztály 1926-tól 1994-ig (Borisz Jelcin akkori orosz elnök rendelkezéséig) már viselte a rettegett Csekát (VCsK - Összoroszországi Rendkívüli Bizottság, a szovjet-orosz belbiztonság akkori szerve) 1917-ben megalapító és azt később irányító bolsevik forradalmár nevét, amelyet most Vlagyimir Putyin orosz államfő rendelkezése alapján kapott vissza. Az orosz belügyi csapatok sajtószolgálatának közleménye szerint az államfő a különleges egységnek „a korábban ott szolgált veteránok kérésére” szolgáltatott történelmi igazságot. Hangsúlyozták, hogy „a megtisztelő nevet” Vlagyimir Putyin az egység tagjainak „a haza és az államérdekek védelmében, fegyveres konfliktusokban tanúsított hősiességéért, bátorságáért, kitartásáért, az állam önvédelmének megerősítésében nyújtott szolgálataiért” adta vissza.

A belügyi csapatok különleges rendeltetésű hadosztályát 1924-ben hozták létre különböző különítményekből. Harcosai részt vettek a második világháborúban, de békeidőben és rendkívüli helyzetekben is bevonták őket a rend fenntartásába, illetve helyreállításába. Ott voltak az 1980-as moszkvai olimpia biztosításánál és a csernobili atomerőmű 1986-ban bekövetkezett katasztrófája következményeinek elhárításánál is. A Kommerszant azt is hozzátette, hogy a belügyi egység a Mihail Gorbacsov és hatalma elleni 1991-es augusztusi puccs leverésében is közreműködött, de az 1993-as „jelcini puccsnál”, az orosz parlamentnek helyet adó moszkvai Fehér ház ostrománál is ott voltak.

A belügyi csapatok sajtószolgálatának közleménye azt sem hallgatta el, hogy az újra Dzerzsinszkij nevét viselő fegyveres egység az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején „különleges feladatokat hajtott végre” a nemzetek és nemzetiségek közötti konfliktusok során a Hegyi Karabahban, Azerbajdzsánban, az üzbegisztáni Ferganában, az észak-kaukázusi Észak-Oszétiában és Ingusföldön, valamint „az alkotmányos rend helyreállításában” Csecsenföld területén.   

Orosz jogvédők ugyanakkor kifogásolják Feliksz Dzerzsinszkij kultuszának felélesztését. A Kommerszantnak Lev Ponomarjov, az Emberi jogért elnevezésű orosz jogvédő szervezet vezetője az orosz elnök rendelkezését úgy értékelte: „szembetűnő az ellentmondás az orosz államfő tevékenységében”, hiszen korábban gyakran hangoztatta ellenszenvét az 1917-es bolsevik forradalommal kapcsolatban, mondván, hogy az „szerencsétlenséget hozott az országra”. Dzerzsinszkij nevének visszaállítása és legalizálása ugyanakkor ezzel ellentétes álláspontot tükröz.

Feliksz Dzerzsinszkij, a bolsevik Forradalmi Katonai Bizottság egykori vezetője 1917 novemberében javasolta, hogy hozzanak létre speciális különítményt az ellenforradalom elleni harcra. December 7-én jött létre az „Összoroszországi Rendkívüli Bizottság az Ellenforradalom és Szabotázs elleni Harcra”, azaz a VCSK (Cseka). 1921. december 23-án Dzerzsinszkij a Pravdában bejelentette, hogy a Cseka helyett felállítják az Állami Politikai Hatóságot (GPU). A GPU a Belügyi Népbiztosság különleges osztályaként működött, majd 1923-tól lett független szerv (OGPU néven). 1934-ben az OGPU-t összevonták a Belügyi Népbiztossággal (NKVD), a későbbi szovjet titkosszolgálat (KGB) és a mostani orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat ( FSZB) elődjével.