Az Egyesült Államok katonai csapásokkal akadályozhatja Irakban az iszlám militánsok térnyerését. Az USA szerint humanitárius katasztrófa van kialakulóban az államban a felekezetek közti támadások miatt. A menekülteknek légi úton nyújtanának segélyt az amerikaiak.
Az Egyesült Államok fontolóra vette, hogy közvetlen katonai csapásokkal akadályozza az iszlamista militánsok további térnyerését Irakban, illetve hogy az ország északi részén humanitárius segélyben részesíti a vallási kisebbség több tízezer menekülésre kényszerített tagját – közölték csütörtökön Washingtonban az amerikai sajtónak névtelenül nyilatkozó hivatalos források.
Újságírói kérdésre válaszolva Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője nem részletezte, hogy milyen katonai lépéseket mérlegelt Barack Obama amerikai elnök nemzetbiztonsági stábjával folytatott csütörtöki tanácskozásán, de azt kijelentette, hogy a szunnita szélsőségeseknek a jazidi és a keresztény kisebbség elleni támadásai miatt „humanitárius katasztrófa” van kialakulóban. Earnest szerint Washingtont mély aggodalommal tölti el a vallási kisebbségekhez tartozó irakiak épsége és biztonsága. Az ENSZ által közölt becsült adatok szerint mintegy 40 ezer jazidi menekült az Iszlám Állam fegyveresei elől a hegyekbe, ahol híján vannak a víznek és az élelemnek.
Ha Washington a légicsapások mellett dönt, az minőségi fordulatot jelent majd az amerikai politikában Irakban, ahonnan az Egyesült Államok egy csaknem egy évtizeden át tartó háborúskodás után 2011 végén maradéktalanul kivonta katonai erőit.
Amerikai sajtóértesülések szerint a humanitárius segélyt az elnöki jóváhagyás esetén légi úton juttatják majd el a jazidikhez. A médiában megszellőztetett forgatókönyv szerint az amerikai katonai repülőgépekről ledobandó támogatást légicsapásokkal fedeznék. Emellett az amerikai hadsereg tanácsadással és egyéb segítségnyújtással támogatná az iraki légierőt abban, hogy élelmet és gyógyszert juttasson el a menekültekhez.
A sajtónak név nélkül nyilatkozó amerikai illetékesek szerint Washington hivatalos felkérést kapott a beavatkozásra, de az nem derült ki, hogy az a központi iraki vagy a kurd vezetéstől származik. Earnest ugyanakkor leszögezte, hogy Irak problémáira nincsenek amerikai katonai megoldások, és hogy azokat az irakiaknak maguknak kell politikai eszközökkel megoldaniuk. Kijelentette, hogy jelenleg nincsenek amerikai harcoló erők Irakban és hogy az esetleges katonai fellépés korlátozott lesz.
Barack Obama az elmúlt hónapokban több száz amerikai katonát és tengerészgyalogost vezényelt Irakba a bagdadi amerikai nagykövetség védelmének megerősítésére, valamint az arab ország biztonsági erőinek kiképzésére. Az elnök eddig kizárta, hogy légicsapásokat vagy más katonai műveleteket rendeljen el mindaddig, amíg az iraki vezetők nem tesznek lépéseket az iraki rendszer hibáinak orvoslása érdekében.
A The New York Times szerint a Pentagon és a Fehér Ház névtelenül nyilatkozó illetékesei nem hivatalosan közölték, hogy Washington Núri al-Máliki iraki miniszterelnök lemondására vár.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
J. D. Vance a minap épp az ellenkezőjére figyelmeztette a magyarokat.
„Ez elfogadhatatlan” – mondta az amerikai külügyminiszter-helyettes.
A több tízmilliárd dolláros beruházás nemcsak az energiarendszert alakíthatja át.
Ukrajna nem meri felvállalni a nyílt konfliktust Washingtonnal.
Teljes kudarcot vallott az ukrán elnök.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei április 7-én.
Most pedig síri csend honol a szerkesztőségekben.
Magyar Péter kendőzetlenül mondta ki: „g*ci nagy háború lesz”. A felvétel kiszivárgása után Tisza-szimpatizánsok tömegei fejezték ki csalódottságukat a párt közösségi oldalain, többen az ellenzéki tömörülés hitelességét és kommunikációját kérdőjelezték meg, sőt egyesek azt jelezték, hogy elbizonytalanodtak a választási részvételt illetően.
