Moszkván kívül senki sem tartja törvényesnek a krími referendumot

Vasárnap március 21-ig tartó fegyverszünetet kötött Ukrajna és Oroszország. Az ukrán védelmi miniszter közlése szerint a megállapodást az orosz védelmi minisztériummal és a Fekete-tengeri flottával kötötték meg. A megállapodás pénteki lejárta után valószínűleg az ukrán katonáknak el kell hagyniuk a Kreml által ellenőrzött Krím-félszigetet – írja az Origo.

Barack Obama amerkai elnök telefonon közölte Putyin orosz elnökkel, hogy az USA és a nemzetközi közösség nem fogja elfogadni a krími népszavazás eredményét – írja az Index. Az amerikai elnök figyelmeztette orosz kollégáját: az USA és európai szövetségesei készek további szankciókat hozni. Obama szerint addig nem lehet diplomáciai megoldást elérni, amíg orosz katonák tartózkodnak Ukrajna területén.

A Krím félsziget hovatartozásáról rendezett vasárnapi népszavazás egyetlen eleme sem alkalmas arra, hogy bárkit is meggyőzzön a referendum törvényességéről – közölte vasárnap esti nyilatkozatában a brit külügyminiszter.

William Hague a londoni külügyminisztérium által ismertetett közleményében elítélte a népszavazás megtartását, amely szavai szerint sérti az ukrán alkotmányt, és a nemzetközi közösség önmérsékletet sürgető felhívásaival dacolva rendezték meg.

Hague kiemelte: a referendumot alig tíz nappal ezelőtt írták ki, nem volt megfelelő kampány, sem nyilvános vita, az ukrán politikai vezetők nem tudtak ellátogatni a Krímbe, ahol jelen volt viszont egy „külföldi ország” több ezer katonája. Mindez a rendes demokratikus eljárás gúnyrajza – fogalmaz vasárnapi nyilatkozatában a brit külügyminiszter.

William Hague közölte: az Egyesült Királyság - a nemzetközi közösség többségi álláspontjának megfelelően - nem ismeri el a népszavazást, sem annak eredményét. A brit kormány véleménye szerint az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői brüsszeli találkozóján olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek erőteljesen jelzik Oroszország számára, hogy e kihívás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen gazdasági és politikai következményekkel fog járni - hangsúlyozza a brit külügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában.

Hague hozzátette: elfogadhatatlan lenne, ha Oroszország a népszavazást felhasználná a Krím annektálására vagy ukrán területen végrehajtandó további akciókra. Egyúttal felszólította Oroszországot, hogy a válságot kiélező egyoldalú és provokatív akciók helyett kezdjen párbeszédet Ukrajnával és a nemzetközi közösséggel a nemzetközi jognak megfelelő diplomáciai megoldásról.

Berlin határozott választ ígér a krími népszavazásra

Az Európai Unió határozott választ ad a krími népszavazásra – mondta a német külügyminiszter vasárnap az ukrajnai félsziget Oroszországhoz csatolásáról döntő szavazás után.

Frank-Walter Steinmeier a Bild című lap online kiadásában közölt nyilatkozatában a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette a népszavazást, és hangsúlyozta, hogy az EU „világos és határozott” válasszal felel a jogsértésre.

Ugyanakkor mindent meg kell tenni, hogy ne mélyüljön tovább a „rendkívül veszélyes” helyzetet előidéző válság. Ezért "a következő helyes lépés" egy megfigyelő misszió összeállítása az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében.

„Amennyiben Oroszország nem akar még nagyobb kárt okozni, nem akadályozhatja meg egy ilyen küldetés azonnali megindítását” – mondta a német külügyminiszter.

Az EBESZ ukrajnai tevékenységének kiterjesztését javasolta Angela Merkel kancellár is az orosz elnökkel vasárnap telefonon folytatott tárgyalásán. A német álláspont szerint növelni kell az EBESZ-megfigyelők létszámát, és erősíteni kell jelenlétüket a válsággócokban, különösen Ukrajna keleti részén. Minderről már hétfőn dönteni kell az EBESZ Állandó Tanácsa bécsi ülésén – áll a német kormányszóvivő közleményében, amely szerint Vlagyimir Putyin „pozitívan értékelte a kezdeményezést”, és „ígéretet tett arra, hogy ennek megfelelő felhatalmazást ad Lavrov külügyminiszternek”.

Londoni stratégiai elemzők szerint Moszkva egy hónapon belül annektálhatja a Krímet

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai válság eddigi szakaszában „gyors és agresszív” lépéseket tett, és nincs jele, hogy módosítana e taktikáján. Putyin erőteljes eltökéltségét akarja bemutatni hazai közönségének, és valószínűtlen, hogy hosszabb kivárással megkockáztatná a lendületvesztést – fogalmaznak az Eurasia elemzői.

A ház felidézi, hogy a legutóbbi felmérések alapján az oroszok 79 százaléka támogatja a Krím annektálását, és Putyin támogatottsága 72 százalékra, évek óta nem mért magasságba szökött.

Az Eurasia szerint a Krím „kvázi-függetlensége” és/vagy laza államszövetsége Oroszországgal továbbra is elvi lehetőség, ám Putyin elszántnak látszik arra, hogy „zsebre tegye a Krímet”.

A cég elemzőinek alapeseti forgatókönyve az, hogy Ukrajna – immár a Krím nélkül – ismét lépéseket tesz az Európai Unió felé, és az EU az Egyesült Államokkal együtt masszív politikai, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bekapcsolódósával pedig hasonlóan nagyarányú pénzügyi támogatást is nyújt Kijevnek.

Putyin azonban várhatóan további erőfeszítéseket tesz Ukrajna nyugati orientációjának akadályozására. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Oroszország zavargásokat szít Kelet-Ukrajnában, és a májusi elnökválasztáson egy „baráti” jelöltet fog támogatni. Putyin emellett valószínűleg arra is játszik majd, hogy a várható készenléti IMF-hitelprogram végrehajtása kudarcba fullad, mert a kijevi kormány nem lesz képes a programhoz kapcsolódó feltételrendszert Kelet-Ukrajnában érvényesíttetni, és középtávon ismét orosz segítségért folyamodik – jósolják az Eurasia Group londoni szakértői.

„Avatott kézzel végigjátszva” ennek a forgatókönyvnek van is esélye a sikerre, bár azt nagyon nehéz elképzelni, hogy bármely jövőbeni kijevi kormány ismét teljesen alá tudná vetni magát az „orosz direkciónak” – fogalmaznak az elemzők.

Az Eurasia szerint Putyin másik opciója az invázió Kelet-Ukrajnában; ennek valószínűségét a cég 40 százalékosra becsüli. A ház szerint Oroszország könnyedén provokálhat a térségben olyan erőszakcselekményeket, amelyeket aztán ürügyként használhat fel a beavatkozásra, főleg akkor, ha Putyin arra a következtetésre jut, hogy csak így lehet megakadályozni az ukrán politika nyugati orientálódását. Az Eurasia Group szakértői szerint azonban Kelet-Ukrajna katonai inváziójának és megszállásának mindent egybevetve olyan ára lenne vérontás és gazdasági károk formájában, ami végül várhatóan visszatartja az orosz elnököt ettől a lépéstől.

(Fotó: NBC)