A magyar álláspont szerint az ENSZ szerepvállalására hosszú távon szükség van Afganisztánban, egyebek között azért, mert a világszervezet továbbra is fontos bizalomerősítő szerepet játszik az afgán társadalomban – mondta Takács Szabolcs helyettes államtitkár, a külügyminisztérium politikai igazgatója az Afganisztánnal és Pakisztánnal foglalkozó Nemzetközi Kontaktcsoport New York-i tanácskozásán pénteken.
Takács Szabolcs emlékeztetett rá, hogy Magyarország elkötelezettje és 2006 óta aktív részvevője az afganisztáni stabilizációnak. Elmondta, hogy a közép-ázsiai ország északi részén található Baglanból idén kivonult a magyar tartományi újjáépítési csoport (PRT) és folytatódik az Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar katonák fokozatos kivonása. Ugyanakkor 2014 után is az országban marad egy több mint 100 fős magyar kontingens, amely támogatni fogja az afgán erők kiképzését.
A magyar diplomata rámutatott, hogy a világszervezetnek aktivizálnia kell a nagy donorok munkáját, mert az afganisztáni stabilizáció a katonai-műveleti fázisból egyre inkább a civil építkezés és kapacitáserősítés stádiumába lép. Az Afganisztánnal és Pakisztánnal foglalkozó kormányzati képviselőket, valamint az Afganisztánban aktív nemzetközi szervezetek tisztségviselőit tömörítő Nemzetközi Kontaktcsoport tanácskozásához az ENSZ-közgyűlés 68. ülésszakának kezdete szolgáltatott alkalmat. A megbeszélésnek különleges aktualitást ad, hogy márciusban lejár a világszervezet afganisztáni mandátuma, ezért meg kell határozni az új felhatalmazás tartalmát.
A több mint félszáz taggal működő konzultációs fórumon megvitatták az afganisztáni stabilizáció aktuális és a 2014 utáni időszakra vonatkozó kérdéseit. Szó esett a biztonságról, a jövő áprilisi elnök- és helyhatósági választásokról, azok tisztaságáról és átláthatóságáról, a női egyenjogúságról és a nemek megfelelő reprezentációjáról, a tavalyi tokiói fejlesztési konferencia kölcsönös vállalásairól és az afgán belső megbékélésről.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A miniszterelnök szerint az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák.
Hétfőn még Donald Trumppal folytatott megbeszélést a magyar miniszterelnök.
Az Unian arról számolt be, hogy Zaporizzsja elkezdett felkészülni az ellenséges támadásra.
