A párt szerint az uniós integrációt tovább kell mélyíteni, ezért össze kell hívni az Európai Konventet, amely legutóbb - 2003-ban - egy európai alkotmány tervezetét dolgozta ki. Uniós szinten kell fellépni például az adóparadicsomok és az adóelkerülés ellen, ugyanakkor a külpolitikában az Európai Unió és a NATO mellett nagyobb mértékben kell támaszkodni az ENSZ-re, különösen a háborús konfliktusok kezelésében.
Noha a Zöldeket a szociáldemokraták természetes szövetségeseként tartják számon, az utóbbi hónapokban számos eszmefuttatás jelent meg arról, hogy a több mint 30 éve protesztpártként indult formáció a beérkezett városi polgárság pártja lett, és legalább olyan jól kiegészítenék egymást kormányon a konzervatívokkal, mint a szociáldemokratákkal. A spekulációknak táptalajt ad, hogy a Zöldek a felmérések szerint a szociáldemokratákkal jelenleg nem érnének el többséget. A berlini kongresszuson azonban hitet tettek az SPD-vel való koalíció mellett.
Méltányosság, fenntarthatóság, igazságosság
Az összefogás szándékát azzal is kiemelték, hogy a tanácskozáson felszólalt az SPD elnöke, ami a Zöldek kongresszusainak történetében először fordult elő. Sigmar Gabriel szociáldemokrata pártelnök hangsúlyozta: demokráciakonform piacokra van szükség a konzervatív vezetés alatt kialakított piackonform demokrácia helyett, a kapitalizmus megzabolázását jelentő fordulatot pedig csak a két párt összefogásával lehet végrehajtani. Az SPD és a Zöldek a szeptemberi választáson leváltják a Merkel-kormányt, és felépítik a méltányosság, a fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság Németországát, mondta a politikus.
A Zöldek 1980-ban alakultak, a Bundestagban 1983 óta rendelkeznek képviselettel. Kormánypártként 1998-ban mutatkoztak be az SPD partnereként. A párt a baloldali-zöld koalíció 2005-ös bukása óta ellenzékben politizál, országos választói támogatottsága jelenleg 15 százalék körül van.