A gazdasági válság nem ok arra, hogy a tagállamok egészen 2020–ig megszorító költségvetési keretbe kényszerítsék az Európai Uniót – fogalmaz az az állásfoglalás, amelyet az Európai Parlament (EP) fogadott el a többéves költségvetésről dönteni hivatott uniós csúcsot megelőző vitát követően szerdán.
A képviselők arra szólították fel az EU állam– és kormányfőit, hogy olyan többéves pénzügyi keretről (multiannual financial framework, MFF) állapodjanak meg a 2014 és 2020 közötti időszakra, amely a megígért programok megvalósításához elegendő pénzt, a váratlan helyzetek kezeléséhez pedig rugalmas szerkezetet biztosít. Az állam– és kormányfők által kialkudott MFF–hez az EP-nek is hozzá kell járulnia. Az EP képviselői a vitában azért bírálták a tagállamokat, mert szerintük a következmények figyelembe vétele nélkül vágták meg az Európai Bizottság eredeti javaslatában szereplő összegeket.
Az EP–képviselők szerint nem kellene megszorító keretet elfogadni arra az időszakra is, amikor már túl leszünk a válságon. „Nem fogadunk el hétéves megszorító költségvetést, mert akkor azt is aláírnánk, hogy a válságnak sose lesz vége. Ennyire azért nem vagyunk borúlátók” – vélekedett az Európai Néppárt frakciójának vezetője, Joseph Daul. Több EP–képviselő arra az álláspontra helyezkedett, hogy szüksége lenne bizonyos összegek fejezetek és évek közötti átcsoportosításának lehetőségére, valamint arra is, a hétéves periódus közepe táján felülvizsgálható legyen az MFF.
„Vezessük be a félidős felülvizsgálatot, amelynek során a periódus derekán ismét jóvá kellene hagynunk, hogy további négy évig az adott költségvetési keretben működjön az unió” – fogalmazott többek között Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető. Több képviselő aggasztónak találta, hogy jelentős szakadék tátong az EU pénzügyi ígéretei és a számla kiegyenlítésére biztosított összegek között. „Nem írok alá ilyen döntést, mert szembemegy a jogszabályokkal, amelyek a költségvetés egyensúlyát írják elő” – hangoztatta Martin Schulz, az EP német, szociáldemokrata elnöke.
A képviselők abbéli véleményüket is kinyilvánították, hogy szerintük a tagállamoknak be kellene fejezniük „a versenyfutást a különböző visszatérítésekért”. Az EP ehelyett azt szeretné, hogy a nemzeti költségvetésre nehezedő tehernek tekintett tagállami hozzájárulások helyett az EU saját bevételi forrásokra támaszkodjon. „Saját bevételi források kellenek, mert ideje véget vetni az egyik országot a másik országgal, egyik visszatérítést a másik visszatérítéssel versenyeztető, gyászos gyakorlatnak” – hangsúlyozta Hannes Swoboda, a szocialista frakció osztrák elnöke. Az Európai Unió tanácsának soros elnökségének képviseletében Lucinda Creighton ír Európa–ügyi miniszter rámutatott: az állam– és kormányfők megállapodásával az MFF ügye még nem zárul le, ezt követően kezdődik ugyanis az egyeztetés az EP–vel, és kifejezte, hogy meggyőződése, hogy az EP követeléseit az uniós csúcs figyelembe veszi majd.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Levelet hagyott Magyar Péter EP-s postaládájában egy magyar gazda.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Állítólag nem volt elég bizonyíték ellene.
Kijev olyan forrásokhoz férhet hozzá, amelyek kifejezetten a tagállamok támogatására jöttek létre.
Egy égő lakásból kellett kimenekíteni a hetvenes éveiben járó házaspárt és mozgássérült felnőtt gyermeküket.
Az orosz elnök újra együttműködést ajánl Európának, miközben az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről beszélt.
