Megfigyelő státuszt kapott Palesztina az ENSZ-ben

A Palesztina államiságát elismerő határozat mellett 138, ellene pedig 9 küldöttség szavazatott. Az ENSZ 41 tagállama – köztük Magyarország – tartózkodott a voksoláson. Az ellenszavazók között volt az Egyesült Államok, Kanada és Izrael; Európából egyedül Csehország tartozik ebbe a csoportba.

A világszervezet közgyűlése bő egy évvel azután szavazta meg a Vatikánéhoz hasonló megfigyelői állami státust a palesztinoknak, hogy kudarccal végződött Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság elnökének arra irányuló kísérlete, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsával teljes jogú tagállamként ismertesse el az általa képviselt közösséget. A palesztinoknak így nem lesz ugyan szavazati joguk az ENSZ-ben, de az új, magasabb státusuk lehetővé teszi számukra, hogy részt vegyenek a világszervezet több szakosított szervezete, a többi között a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkájában.

Az ENSZ Közgyűlése pontosan 65 évvel ezelőtt, 1947. november 29-én szavazta meg, hogy a történelmi Palesztina területén egy arab és egy zsidó állam jöjjön létre. Az arab államok azonban elutasították a felosztást, és a rendezésről azóta sem született megállapodás. Abbász palesztin elnök a szavazás előtt arra kérte a világszervezet közgyűlését, hogy állítsa ki Palesztina „születési bizonyítványát”.

Ron Prosor, Izrael ENSZ-nagykövete a tanácskozáson megerősítette, hogy országa békében szeretne élni a palesztinokkal, de azt is bejelentette, hogy a palesztin államiságról szóló határozatot nem szavazza meg.

A voksolás után nyilatkozva Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a tartós rendezést célzó kétoldalú tárgyalások felújítására szólított fel. Hangot adott annak a véleményének, hogy a palesztinoknak joguk van saját, független államhoz, de Izraelnek is joga van ahhoz, hogy szomszédjaival békében és biztonságban éljen.

Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet a közgyűlés határozata után felszólította a feleket, hogy haladéktalanul újítsák fel béketárgyalásaikat. Mint mondta, az Egyesült Államok ezekhez segítséget fog nyújtani, de felszólított mindenkit a térségben, hogy tartózkodjon a további „provokatív cselekedetektől”. Rice szerint egyébként a közgyűlési határozat újabb akadályt gördített a béke útjába.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter csütörtökön „szerencsétlennek és kontraproduktívnak” nevezte a közgyűlés határozatát. „Világosan értésre adtuk, hogy csakis a felek, az palesztinok és az izraeliek közötti közvetlen tárgyalások vezethetnek el a békéhez, amelyet mindkét fél megérdemel” – mondta a külügyminiszter. Clinton szerint ez a két nép számára létrehozott két államot feltételez, egy életképes és független Palesztinát, amely békében és biztonságban él egymás mellett a zsidó és demokratikus Izraellel.