Folytatódik a német kormányválság: jön a bizalmi szavazás
Gyakorlatilag elkerülhetetlen az előrehozott választás.
Magyarországnak a közép- és kelet-európai rendszerváltás előmozdításában szerzett érdemei előtt tisztelgett Lipcse városa kedden az 1989-es békés kelet-németországi forradalomra emlékező Fényünnepen.
Az ünnepség csúcspontját jelentő esti fényjátékot megelőzően Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a város egyik legnagyobb terén összegyűlt tömeg előtt a díszvendég Magyarország nevében elmondott köszöntő beszédében hangsúlyozta: a szabadság nem jelent automatikusan igazságosságot, a rendszerváltás így Magyarországon milliók számára csak szegénységet és a hátrányos helyzet megszilárdulását jelentette, míg a régi rendszerből sokan átmentették hatalmukat. Sokak számára a rendszerváltás csak annyit jelent, hogy „a tankok kimentek és a bankok bejöttek” – mondta a miniszter. A „rendszerváltás vesztesei” Magyarországon elsősorban a romák, de nemcsak ők, hanem további másfél millió magyar is mélyszegénységben él – tette hozzá.
A vesztesek közül sokan az övéktől eltérő, „más társadalmi, etnikai, kulturális csoportokban vélik felfedezni nyomorúságuk okát”, és számukra a demokrácia kifejezés nem bír pozitív tartalommal. Ennek a helyzetnek a meghaladásához közös erőfeszítésre van szükség – mondta Balog Zoltán. „Harcoljunk közösen egy olyan demokráciáért, amely esélyegyenlőséget, szolidaritást, emberi méltóságot és méltányos versenyt” jelent, és egy olyan Európáért, amelyben a különbözőségek nem oltják ki egymást, hanem erősítik a közösséget – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: „szükségünk van kritikus szolidaritásra Európában, a magyaroknak éppen úgy, mint a németeknek, de a magyaroknak talán még inkább”.
Burkhard Jung, Lipcse szociáldemokrata főpolgármestere rövid köszöntő beszédében kiemelte: „a németek soha nem felejtik el, hogy milyen sokat köszönhetnek a magyaroknak”. Ugyanakkor „mély aggodalommal” töltik el őket a véleményszabadságot, a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető folyamatok, amelyek éppen a közösen kivívott szabadsággal és demokráciával ellentétes irányba mutatnak – tette hozzá. „A sajtószabadság az egyike azon megkérdőjelezhetetlen értékeknek, amelyeken az Európai Unió alapul” – idézett a szociáldemokrata politikus egy petícióból, amelyet a lipcsei Média Alapítvány által odaítélt, Díj a sajtó szabadságáért és jövőjéért nevű elismerés magyar kitüntetettjei, Nagy Navarro Balázs és Szávuly Aranka kezdeményeztek. Burkhard Jung hangsúlyozta: Lipcse városa támogatja a petíciót, amellyel a magyarországi média szabadságának biztosítására szólítják fel Angela Merkel német kancellárt és Orbán Viktor miniszterelnököt.
Az 1989. október 9-én tartott – a keletnémet rendszerváltási folyamat egyik legfontosabb állomásának számító – lipcsei tömegtüntetés évfordulóján az évtizedes hagyomány szerint a Beszéd a demokráciáról című, fő ünnepi beszédet évente más-más neves személyiség mondja el, a helyszín pedig a keletnémet ellenzéki mozgalmak egyik központjaként számon tartott belvárosi Miklós-templom. A lipcsei városvezetés az idén Dalos György Berlinben élő magyar írót, történészt kérte fel az ünnepi beszéd megtartására. A szónok a csaknem egyórás előadásban az államszocializmus és a rendszerváltás korszaka mellett a jelenkorról is szólt. Hangsúlyozta, hogy az ünnepélyes alkalmat nem kívánja aktuálpolitikai polémiára használni, de a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék tagjaként végzett évtizedes munkája arra kötelezi, hogy szóljon a magyarországi helyzet két eleméről.
Az első a szerinte „kibírhatatlanul gyűlölettel teli légkör”, amely lerontja a demokrácia valamennyi értékét, és amely csak a „neofasiszta Jobbiknak” kedvez. „Ilyen körülmények közepette egyenesen abszurd” magatartás a kormány részéről, hogy „még egy kávéra sem hajlandó leülni a demokratikus ellenzék képviselőivel” – fogalmazott Dalos György. A másik elem a nemzetközi pénzintézetekkel kialakult konfliktus, amelyből fakadóan a kormány „állandóan kokettál Oroszországgal, Kínával, Kazahsztánnal és még Azerbajdzsánnal is”, és „cinikusan” egy szintre helyezi az európai intézményeket az egykori megszálló Szovjetunióval. Mindennek az a következménye az író szerint, hogy „Magyarország még a maradékát is eljátssza” annak a tekintélynek, amelyet a kelet-európai „emancipációs folyamatban” betöltött szerepe révén élvezett.
A beszéd előtt a teljesen megtelt Miklós-templomban a Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezetének két alelnöke, Nagy Navarro Balázs és Szávuly Aranka ismertette a petíciót, amelyben egyebek között azt írták: a magyarországi sajtószabadság „szemlátomást erodálódik”, ami elfogadhatatlan. A petíciót Angela Merkel és Orbán Viktor csütörtöki, berlini találkozóján kívánják eljuttatni a címzetteknek.