Szakértők szerint a térség sikerének záloga a közös stratégia mielőbbi kidolgozása, mivel Peking a bilaterális kapcsolatok kiépítésével megpróbálhatja aláásni a partnerek pozícióját.
A lengyel lapok fontos jelzésnek tartják a kínai miniszterelnök lengyelországi látogatását, amely bizonyítja, hogy Kína érdekelt közép-európai kapcsolatainak fejlesztésében, de szakértők szerint a térség sikerének záloga a közös stratégia kidolgozása. A Rzeczpospolita című napilap pénteki számában azt hangsúlyozta, hogy a kínai stratégia megváltoztatása nagy esély a térség számára, mert Kínát eddig a nagy partnerek, azaz az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) érdekelték.
Andrzej Kaczmarek, a KPMG China Practice tanácsadó cég lengyel osztályának vezetője a Gazeta Wyborcza című napilapnak úgy nyilatkozott, hogy a Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök által bejelentett 10 milliárd dolláros hitelkeret és az 500 millió dolláros kínai-közép-európai alap létrehozása, illetve a kereskedelmi forgalom három éven belüli megduplázása megteremti a kínai beruházások növelésének alapját. Több lengyel és külföldi szakértő szerint Kína a közép- és kelet-európai térségben a gazdaságilag gyorsan fejlődő és politikailag stabil Lengyelországot tekinti fő partnerének, amelynek közvetítésével kívánja kiépíteni kapcsolatait a régióban. Azt is kiemelik, hogy Peking a bilaterális kapcsolatok kiépítésével megpróbálhatja aláásni a partnerek pozícióját, ezért közös stratégia kidolgozását sürgetik, amelynek köszönhetően a térségnek nem Afrika sorsa jutna osztályrészül.
Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet szakértője a Rzeczpospolitának elmondta: „Közép-Európában érezhető az országok közötti versengés; az országok megpróbálják felhívni magukra Kína figyelmét és magukhoz csábítani a kínai beruházásokat”. A lap szerint a térség összefogásának alternatívája a visegrádi négyek, azaz Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködése, amelyen belül leginkább a lengyel és a magyar partnerek érdeklik a kínaiakat. Ven Csia-pao európai körútjának utolsó állomásán, Varsóban csütörtökön 16 térségbeli ország kormányfőjével, illetve miniszterelnök-helyettesével kerekasztal-beszélgetésen vett részt. Több vezetővel kétoldalú megbeszélést is tartott, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A nap folyamán megnyílt Lengyelország-Közép-Európa-Kína gazdasági fórumon pedig egyebek között bejelentette egy 10 milliárd dolláros hitelkeret és egy 500 millió dolláros kínai-közép-európai alap létrehozását, illetve a kereskedelmi forgalom három éven belüli megduplázására vonatkozó kínai terveket.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
A legtöbb nyugat-európai országban már nem dívik a Willkommenskultur, a nyitott gondokodást felváltotta a hűvös pragmatizmus.
Donald Trump néhány nappal ezelőtt egy posztjában előrevetítette, hogy hivatalba lépése napján új védővámot vetne ki a Mexikóból, Kanadából és Kínából érkező árukra. Mi lehet az újabb vámháború következménye? Mi várható Peking részéről?
Százharminc vádpontot fogalmaztak meg a Manchester City ellen az utóbbi idők egyik legnagyobb sportperében, most mégis rangadót játszik a Bajnokok Ligájában.
A demokraták nagyon nem örülnek az ukrán elnök döntésének.
