Két út áll az Európai Unió előtt: az egyik a történet végét jelentené

Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.

„Eléggé új jelenség a magyar politikában” hogy külön vonul fel kormány és ellenzéke, de ez is „újabb bizonyítéka a magyar társadalom megosztottságának" – írták pénteken francia és német lapok. A The Washinton Post a kormány védelmére kelt az unióval szemben.
A kormánypárt és az ellenzék március 15-i rendezvényei kapcsán jelentettek meg írásokat pénteken amerikai, francia, belga és lengyel lapok. A The New York Times online kiadásában megjelent blogjában Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász azoknak a kommentelőknek válaszolt, akik szerint nem érdemes Magyarországgal foglalkozni. „Most van egy ország Európa szívében, amely az EU tagja, egy ország, amely kiemelkedett a diktatúrából, és amely minimum visszacsúszóban van a demokráciától. Ez borzalmas – és borzasztóan fontos. Ha ezt nem látják, akkor valami baj van a prioritásaikkal” – írta Krugman.
A The Washington Post című amerikai napilap az AP hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy kíméletlen támadást indított az Európai Unió ellen Orbán Viktor csütörtökön, „gyarmatosító magatartással, országa szuverenitásának semmibe vételével és belügyeibe való beavatkozással” vádolva azt. „Orbán harcos és heves retorikája ellenére – amely politikai énjének populista oldalához tartozik – Magyarország módosított néhányat legvitatottabb jogszabályai közül, hogy megfeleljen az EU irányelveinek, és egyes tisztségviselők szerint további változtatások várhatóak” – írta a lap.

A francia Libération című újság Egymással szemben a két Magyarország címmel számolt be a budapesti demonstrációkról, amelyek a baloldali lap szerint „újabb bizonyítékai a magyar társadalom megosztottságának: a hatalmon lévő populista jobboldal hívei és ellenzéke külön vonultak fel Budapesten”. A tudósító megemlítette, hogy a közel 250 ezres kormánypárti nagygyűléshez mintegy kétezer jobboldali lengyel szimpatizáns is csatlakozott, ami jól jött Orbán Viktornak, miután „kormánya egyre inkább elszigetelődik az európai színtéren”. Két kilométerrel arrébb a 40 ezres ellenzéki tüntetésen viszont franciák vettek részt. A lap egy teljes oldalas riportot is közölt arról, hogy „különadókkal és zsarolásokkal” a magyar „állam egy olyan patriotizmus nevében megy neki a külföldi vállalatoknak, amely a hatalomhoz közel álló körök érdekeit szolgálja”.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lapban Paul-Georg Hefty, az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó rovatvezetője a Nemzet a történelemben és a jelenkorban című írásában kifejtette: az ellenzék és a kormány támogatóinak egyidejű és erőteljes fellépése az utcákon „eléggé új jelenség a magyar politikában”. Korábban az egyik vagy a másik oldal mindig elsöprő fölényben volt – tette hozzá. Figyelemre méltónak nevezte, hogy „magyar választók nagy számban és a legnagyobb nyilvánosság mellett” egy olyan kormányt biztatnak folytatásra, amely intézkedéseivel heves tiltakozást vált ki belföldön és a határokon túl is, egészen Brüsszelig.