Gunnar Hökmark, Anna-Maria Corazza Bildt, Christofer Fjellner, Anna Ibrisagic és Alf Svensson cikke válaszként született a liberális svéd Néppárt képviselőinek írására, amelyben a magyar kormánytól való elhatárolódásra szólították fel a Mérsékelt Pártot. Az első szöveg úgy fogalmazott, „Ma a liberálisok és az értelmiségiek félnek Magyarországon. Ma Magyarországon egyre kíméletlenebbül üldözik a romákat. Újságírók és szabadgondolkodók félnek attól, hogy elveszítik munkahelyüket és az állami cenzúra elhallgattatja őket. Magyarországon a zsidók félnek az erősödő antiszemitizmustól és néhány jól ismert antiszemita személyiség rehabilitálásától”.
Válaszukban a jobboldali politikusok üdvözlik, hogy az Európai Bizottság eljárást indított a vitatott magyar jogszabályok vizsgálatára. Ugyanakkor hozzáteszik: Magyarországnak be kell tartania a jogállami szabályokat, de az EU-nak magának is be kell tartania a jogállamiság alapelveit, „politikai per helyett jogi vizsgálatot kell lefolytatnia”. Csodálkozásuknak adnak hangot, hogy liberális kollégáik a jogi helyett a politikai eljárást választják. Meglepésetésüknek adnak hangot, hogy a liberális politikusok ilyen „határozottan kiállnak a letűnt Magyarország kommunista törvényei és szabályai mellett. Az 50 éven át vasfüggöny mögé szorított kommunista országok közül Magyarország az, amelyet a legkevésbé sikerült megreformálni. A reformok korán elkezdődtek, de éppen ezért sohasem lettek eléggé mélyrehatóak. A régi kommunista struktúrák óvatosan, észrevétlenül nyertek új, demokratikus formát. A volt kommunisták demokratákká alakultak át olyan pártokban, amelyek nevét a nyugati világból ismerjük. A sajtóorgánumok azok magántulajdonába kerültek, akik korábban irányították őket, a múlt átfogó feltárására, tisztázására nem került sor. Új jelmezekben a régiek vették át az irányítást” – idézi az írást a Heti Válasz