Visszatérő lidércnyomás

S ezentúl én is CSAK ELŐFIZETÉSSEL VAGYOK ELÉRHETŐ. A Mandiner pedig nem fizetett elő rám. Agyő!!

A gulyáskommunizmus évtizedei eltompították a rendszer iránti ellenérzéseket s a lakoság jelentős része félt a bekövetkező változásoktól, amelyeknek a hasznát jóformán csak 2010-től kezdte élvezni is (miután 1998-2002 közt csak belekóstolt). DE egy részük még mindig a 89-előtti életet sírja vissza. Ők támogatják azokat a szavazataikkal akik rájátszanak a nosztalgiájukra. A rendszerváltáskor még csak gyerek, vagy meg sem született generációknak meg nincs összehasonlitási alapja, viszont rendkivül hiszékenyek és motiválatlanok, elhülyithetők nyugati délibábokkal. Ami a tüntetéseken való részvételükön i megmutatkozott. A rendszerváltás a zsigeri indulatokra rendkivül hajlamos feminista frusztrációkat is napvilágra hozta, kvótákat és + jogokat követelve maguknak s ennek a káros hatása a társadalom minden részében és tevékenységében érezhető. DE főleg a politikában! A piaci kofa stílus majd minden ellenzéki női politikusra jellemző. DE akár az EP-re vagy a nyugatiakra is.

"Negyven év múltán úgy hagytuk magunk mögött az elnyomást, mintha börtönből szabadultunk volna." -a formák újak, de mintha a lényeg maradt volna... Rendszer, avagy generáció váltás történt..?!