és jó esélyeink vannak arra, hogy leküzdjük a nehézségeket. Minden okunk megvan rá, hogy optimizmussal nézzünk a jövőbe, ki tudunk lábalni a bajokból. Most mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy a szomszédunkban béke legyen. Amikor nehézségekkel szembesülök, mindig a nagyszüleimre gondolok, akiket háromszor fosztottak meg mindenüktől. Bukovinai székelyként kétszer kellett mindenüket hátrahagyva menekülniük, harmadszor pedig a kommunisták vették el a földjeiket. Ők mégis kitartottak, s hittel nevelték a gyerekeiket, unokáikat. Szerintem minden családban találunk hasonló példákat, ilyen időkben erre kell gondolnunk.
Milyen mérföldköveket emelne ki az előző tizenhárom év nemzetpolitikai tevékenységéből?
Az első és legfontosabb az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény elfogadása volt 2010-ben, ez volt a nemzeti kormány és az új parlament első dolga. Helyre kellett tenni azt a megalázást, amit a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal elkövetett a külhoni magyarok ellen. Talán arra vagyok a legbüszkébb az életemben, hogy én is megszavazhattam. Tudtuk, hogy többet jelent majd annál, mint hogy kettős állampolgárságot kapnak a külhoni magyarok; akkor gyakorlatilag
lezártunk egy kommunista korszakot, s elkezdtünk egy olyat, amely nemzetben gondolkodik.
A baloldalon semmi nem változott, ma sem a nemzeti érdekekért dolgoznak. Ugyanaz a Gyurcsány vezeti őket ma is, aki gyűlöletkampányt folytatott a határon túliak ellen, magyart magyar ellen hangolt. A nemzeti kormányzással új alap jött létre, amelyet 2010 és 2014 között fektettünk le, s erre épültek aztán a szülőföldön való boldogulást segítő támogatásaink. Onnantól számtalan példát lehetne sorolni.