Tizenötezer honfitársunk válik a napokban dinamikusan egyre okosabbá: állítólag ennyien nyertek felvételt Gyurcsány Ferenc Inflációs Akadémiájára, ahol megtanulhatják, miért is orbáni az infláció, sőt, 120 tesztkérdés megválaszolásával le is vizsgázhatnak óegygéológiából.
Ha jól vitézkednek, még oklevelet is kapnak – kár, hogy ettől nem marad lényegesen több pénzük a hó végén. Közösségépítő kezdeményezésnek persze nem utolsó, hogy virtuálisan együtt szidjuk a kormányt a kenyér ára miatt;
lehetne indítani még egy Tanárhiányos Szabadegyetemet, ahol távoktatási keretek között cifra jelzőkkel minősítgetjük Pintér Sándort,
továbbá létre lehetne hozni egy Nyavalyás Népfőiskolát, ahol webináriumokon elemezhetjük, melyik fideszes miatt kevés a háziorvos Borsodban.
Hogy műveltebbek és fittebbek leszünk-e ettől, az persze kétséges, de hátha.
Mindenesetre ha már nem jutottunk be Gyurcsány tanár úr óráira, önképzőköri jelleggel azért vizsgáljuk meg, mi mindenről lehetne beszélni, ha az „Inflációs Akadémia” az egyetlen bűnbakra való leegyszerűsítés helyett kontextusba helyezné az infláció problémáját és még esetleg konstruktívan is viszonyulna a kérdéshez.
Kezdjük a mennyiség témájával. „Éves szinten több mint 10 százalékkal csökkent az élelmiszer-fogyasztás”, hangzik a hír, bezzeg 2008-2009-ben csupán 8-9 százalékos visszaesést mértek, micsoda különbség! Már épp kezdenénk drámaian egyedülállónak érezni ezt a helyzetet, amikor fellapozzuk a lényegesen alacsonyabb inflációval szembesülő euróövezet sajtóját, és a következőket olvassuk: „2022 azonos hónapjához képest 10,3 százalékkal csökkent az élelmiszer-kiskereskedelem reálforgalma” – közli a német statisztikai hivatal. „Az infláció megemelkedése óta a belgák negyede kevesebb zöldséget és gyümölcsöt vásárol” – adja hírül a Le Soir. „Tízből nyolc francia meghúzta a nadrágszíját, 43 százalék vesz kevesebbet húsból, 34 százalék fogja vissza halfogyasztását”, satöbbi – sorolja a BFM hírcsatorna. „Tízből hét spanyol vásárol az infláció miatt kevesebb friss terméket; 14 százalékkal fogy kevesebb hal, 8 százalékkal kevesebb zöldség, gyümölcs és hús ” – érkezik a hír Európa túlfeléről; a Deloitte 23 országra kiterjedő felmérése szerint pedig a megkérdezettek egyötöde állította, hogy a megelőző két hétben anyagi okokból kevesebb élelmiszert vásárolt, mint amennyit eredetileg szeretett volna. Ilyenkor sajnálja csak igazán az ember, hogy lemaradt a DK tanfolyamáról, mert akkor mostanra talán jobban átlátná, hogy
ezekben az országokban is Orbán Viktor tol-e ki a polgárokkal, vagy náluk a háború emeli az árakat.