„Áder János aligha volt boldog attól, hogy Schmitt Pál váratlan bukása óta be kellett ugrania köztársasági elnöknek. Tízéves elnökségére feltűnő visszafogottság volt jellemző. Ha kellett, elmondott egy unalmas beszédet, ha kellett, aláírt minden törvényt, amit Orbán kétharmados többsége megszavazott, miközben a látszat fenntartása érdekében egy-egy nem túl fontos törvényt visszaküldött az Országgyűlésnek. Sem érdekesebb, sem önállóbb nem volt, mint egykor Dobi István vagy Losonczi Pál.
Novák Katalin ezzel szemben nagy ambícióval igyekszik ellátni az Orbán által neki adott feladatot. Mindenkihez igyekszik valamilyen kedves szóval szólni, és még úgy is tesz, mintha az orosz-ukrán háborúról mást mondana, mint Orbán, miközben valójában ugyanazt mondja. Ő is minden fontos dolgot aláír, mint egykor Áder, és a látszat kedvéért ő is visszaküld valamit az Országgyűlésnek, de anélkül, hogy bármi fontos dologban útjában lenne Orbán törvényalkotási gőzhengerének.