A szomszéd országokban kisebbségben élő magyarokat is magához kívánja ölelni.
„Áder János aligha volt boldog attól, hogy Schmitt Pál váratlan bukása óta be kellett ugrania köztársasági elnöknek. Tízéves elnökségére feltűnő visszafogottság volt jellemző. Ha kellett, elmondott egy unalmas beszédet, ha kellett, aláírt minden törvényt, amit Orbán kétharmados többsége megszavazott, miközben a látszat fenntartása érdekében egy-egy nem túl fontos törvényt visszaküldött az Országgyűlésnek. Sem érdekesebb, sem önállóbb nem volt, mint egykor Dobi István vagy Losonczi Pál.
Novák Katalin ezzel szemben nagy ambícióval igyekszik ellátni az Orbán által neki adott feladatot. Mindenkihez igyekszik valamilyen kedves szóval szólni, és még úgy is tesz, mintha az orosz-ukrán háborúról mást mondana, mint Orbán, miközben valójában ugyanazt mondja. Ő is minden fontos dolgot aláír, mint egykor Áder, és a látszat kedvéért ő is visszaküld valamit az Országgyűlésnek, de anélkül, hogy bármi fontos dologban útjában lenne Orbán törvényalkotási gőzhengerének.
Van valami, amiben határozottan rosszabb, mint Áder volt. Amennyire vissza tudok emlékezni Áder tíz elnöki évére, ő nem folytatta Sólyom László határon túli portyázását. Sólyom ugyanis, aki alkotmánybírósági elnökségével az alkotmányosság építőmestereként a magyarországi rendszerváltás legfontosabb személyiségei közé emelkedett, köztársasági elnökként az orbáni »nemzetpolitika« szellemében mérgezte Magyarország szomszédsági kapcsolatait. Emlékezetes volt, amikor a Szlovákiához tartozó Komáromban akart Szent István szobrot avatni, de Szlovákia ezt nem engedte meg neki, és félúton vissza kellett fordulnia a komáromi hídról.
Az is előfordult, hogy Romániában nem engedték leszállni Sólyom repülőgépét, és ezért autóval kellett elutaznia a székelyföldi rendezvényre, ahol fel kellett valamit avatnia. Ötéves elnökségét végigkísérték az ilyen ütközések a szomszéd államokkal. Pedig Sólyom a komáromi Selye János Egyetemen tartott előadásában világos különbséget tett politikai és kulturális nemzet között, csak éppen nem vonta le ebből azt a kézenfekvő következtetést, hogy államfőként, ismétlem: az állam formális fejeként semmi keresnivalója a szomszéd országok magyarlakta területein, hiszen sem a Székelyföld, se a Csallóköz nem része a magyar államnak.
Ő ott csak magánember lehet, aki helyesen teszi, ha színházba megy Komáromban vagy Marosvásárhelyen, de államfőként szobrot avatnia csak a magyar állam határai között helyes. Nos, Áder az ilyesmitől tartózkodott, nem is voltak miatta diplomáciai jegyzékváltások a szomszédok és a budapesti kormány között.Novák Katalin viszont láthatóan a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarokat is magához kívánja ölelni.”
Nyitókép: MTI/Beliczay László
A Tisza-tábort a bosszúvágy tartja össze Molnár Attila Károly eszmetörténész szerint. A vele készült beszélgetésben szóba kerülnek a Tisza győzelmének és a Fidesz választási vereségének okai, Orbán Viktor politikai teljesítménye, a terjedő áldozatkultusz és a terápiás társadalom És persze a kérdés: mire kell figyelnie a konzervatívoknak?
Ezek a hírek mozgatták meg leginkább a Mandiner olvasóit pénteken.
A Saul fia Oscar-díjas rendezője szerint filmje ma már nem kaphatná meg a kritikai elismerés legfelsőbb kitüntetését.
Demokráciában nem bevett jogalkotás, a Sándor-palotába vágyó Magyar Péter és a visszatérő Orbán: Kiszelly Zoltán elemezte a Lex Orbánt.
„Egy demokratikus rendszerben a törvényeket nem lehet egy konkrét politikai szereplő közéletből való kiszorításának szándékával megalkotni, különösen nem visszamenőleges hatállyal.”
A Karmelitában szólalkozott össze Magyar Péter és Havasi Bertalan, utóbbi már közben azt is bejelentette, Orbán Viktor sajtófőnökeként folytatja.
Az ob után már nemzetközi versenyen is remekelt.
A piacok különösen a Hormuzi-szoros helyzete miatt figyelnek.
