Brutális pénzdíj, új versenyszám, innováció a köbön – visszatérnek a világsztárok Magyarországra
Világszenzáció készülődik a magyar fővárosban.
A főváros anyagi helyzete volt terítéken a szerdai ülésén. A Fidesz szerint kérdés, hova tűnt a Tarlós István által összespórolt több mint 214 milliárd forint.
Meglehetősen érdekes, hogy Karácsony Gergely főpolgármester négy éve vezeti a fővárost, és ez idő alatt elért eredményei közül a Covid-járvány alatti tesztelést emeli ki elsőként a Fővárosi Közgyűlés április 26-i ülésén.
Itt azt is felidézte, hogy az energiaválság megjelenésével is elsőként léptek fel, és rengeteg pénzt spóroltak meg a budapesti adófizetőknek. Azt is kifejezésre juttatta, hogy szerinte a kormányzati megszorító politika gátolja, hogy Budapest elkerülje a csődöt. Karácsony egyébként az újságírókat kikerülve érkezett meg a közgyűlésre – írja a Magyar Nemzet.
Karácsony három és fél év alatt kifogyott az elődje, Tarlós István által felhalmozott megtakarításból,
ami azért érdekes, mert 214,2 milliárd forintról van szó, ehhez az összeghez pedig évről évre társult már a baloldali érában tapasztalható adóbevétel-növekedés. Mint arra a kormánypártok korábban felhívták a figyelmet, 2021-ben húsz, tavaly 30 milliárd forinttal, idén pedig 76,4 milliárd forinttal több az iparűzési adóból származó bevétele Budapestnek – a korábban tervezetthez képest. „Karácsonyék az emelkedő adóbevételek ellenére a pénzügyi tartalékot mára felélték, 25,5 milliárd forintra csökkentették – írta a Fidesz-KDNP budapesti frakciója.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője szerint Karácsony megfogadta Gyurcsány Ferenc tanácsát. Mint ismert: Gyurcsány, amikor a Partizánban arról kérdezték, hogy a Demokratikus Koalíció támogatni fogja-e Karácsonyt az esedékes választáson, úgy felelt: „nem alapértelmezett, hogy támogatjuk”. Gyurcsány azt is mondta a műsorban, hogy „amit neked mondanék (Gulyás Márton műsorvezetőnek – a szerk.), az neki nem lenne jó. Ha neki nem jó, az nem jó ellenzéknek”. Az április 24-i árnyékkormányinfón pedig a DK megdicsérte Karácsonyt, amiért politikai harcot indított a kormány ellen.
„Szakmai köntösbe bújtatott politikai pamflet” – így nevezte a fővárosi vezetés megszorító csomagját a közgyűlésen Bagdy Gábor, a Fidesz–KDNP fővárosi képviselője.
„Mit gondolna a főpolgármester, ha az autósok nem fizetnének parkolási díjat, mert nincs kedvük?”
– szegezte a kérdést Ughy Attila, a XVIII. kerület egykori fideszes polgármestere intézte a főpolgármesternek. Ezzel utalva a vezető múlt heti nyilatkozatára, miszerint: Budapest beperli a kormányt, és nem fizet be csaknem 25 milliárd forint adót.
Pokorni Zolán, a XII. kerület fideszes polgármestere úgy fogalmazott: 77 milliárd forint pluszpénzzel gazdálkodik a főváros az iparűzési adó bevételeiből, mint korábban Tarlós István. Ez bőven fedezi a szolidaritási hozzájárulást és a BKV-költségeit is − emelte ki a Hegyvidék polgármestere. Hozzátette,
így szerinte a kormánynak nehéz együttműködni a fővárossal.
A fővárosi önkormányzat költségvetési helyzetének stabilizálása, a közszolgáltatások színvonalának megtartása, valamint a társaságai és intézményei által foglalkoztattak bérének garantálása érdekében meghozandó egyes intézkedésekről szóló – a Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jegyezte – előterjesztést több mint kétórás vita után 18 igen szavazattal 12 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
Az intézkedések között szerepel egy 16,6 milliárdos fejlesztési hitelfelvétel igénye, a szolidaritási hozzájárulás mérséklésének, valamint az állami rezsitámogatás és a Lánchíd felújításához ígért hatmilliárd forintos kormányzati támogatás megfizetésének kezdeményezése is. A hitel felvételéhez azonban a kormány engedélye is szükséges.
Összesen 767 milliárd forint az iparűzési adóból származó bevétele volt a Karácsony Gergely vezette fővárosnak a 2020 és 2023 közötti időszakban, míg Tarlós utolsó négy évében a befolyt IPA még 566 milliárd forint volt – írja a Telex, miután megkereste a fővárosi Fidesz-frakciót. Mint írták, a főváros anyagi helyzetét a 2019 óta folytatott felelőtlen, pazarló gazdálkodás eredményezi. Szerintük ezt jól példázzák azok a projektek, amik a csúszás miatt több tízmilliárd forinttal lettek drágábbak, ilyen az M3 metró valamint a Lánchíd beruházás is.
Nyitókép: Mandiner/ Földházi Árpád