Amikor a hajadonok belehaltak a locsolkodásba

1826-ban több mint tízezren caplattak fel a Gellért-hegyre húsvét hétfőjén. Ott aztán mutatványosok, vendéglősök, zenészek várták az ünneplőket, s aki a szerencséjét is kisérteni akarta, az kockajátékot is űzhetett. A táncos, zenés mulatság egyik fénypontja volt, mikor a hegy lábánál várakozó gyerekseregnek számtalan almát ledobtak, akik aztán nagy örömmel szedegették össze az épen maradt gyümölcsöket. 1835-ben is így volt, ám akkor az eső véget vetett a mulatságnak. Ebben az évben

nem mellékesen pedig a budai hegyek ormain hó látszott.

Mivel a Lánchidat csak 1849-ben adták át, így Pestet és Budát egy átmeneti híd kötötte össze. 1837-ben ennek hídnak ment neki egy „vasakkal terhelt” hajó, amely megrongálta, így húsvéthétfőn a Gellért-hegyre igyekvők sem tudtak átkelni rajta. 1847-ben is az időjárás szólt közbe, az egyik korabeli újság szerint: „A Gellért-hegyi mulatság roppant néptömeget csalt fel hétfőn. Az erős szél csaknem lesodorta ugyan valamennyit a Dunába, de ők mulattak.”

A lap arra is kitért, mit csináltak a pestiek a húsvéti ünnepek alatt:

A zöld még nem zöld, oda nem rándult senki. Szóval: a fővárosi élvvágy nagy zavarba jött húsvét hétfőn.”

A pesti templomok szombaton és vasárnap megteltek, hétfőn pedig a locsolkodás pesti változatának hódoltak. Erről így írtak 1835-ben: „A pestiek egymást jól megkeresztelik, méghozzá szagos vízzel. Nem árt, ha kitől a természet az illatozást megtagadta, legalább húsvét hétfőjén illatozzon.”

Húsvéti mulatozás a Gellért-hegyen 1845-ben. Barabás Miklós rajza. Forrás: Wikipedia

Vidéken is locsolkodtak, a szokás szerint a hajadon lányokat megragadták a fiúk és a legközelebbi folyóig cipelték és „belemártogatták”. Ha nem volt folyó, akkor a kutakhoz vitték őket, a vályúba fektették és ott öntötték őket nyakon hideg vízzel. Nem egyszer megesett, hogy a hideg víztől gutaütést kaptak a hajadonok, vagy éppen tüdőgyulladás vitte el őket napokkal később. Éppen ezért meg is jegyezte egy újság:

Akkoriban nem a karácsonyt, hanem a húsvétot kísérte nagy evés-ivás, s a böjt utáni hirtelen lakmározás sokak életét kioltotta. 1834-ben nem véletlenül írták a lapok: „Karácsony ünnepe alatt ritkán hal meg valaki gyomorterhelés miatt, holott húsvét közben gyakran megtörténik”.

Az idei húsvét is hideg lett, de ez nem egyedi eset. Olyannyira nem, hogy a népi mondás szerint a fekete karácsonyt fehér húsvét követi, tehát a hideg és a hóesés sem ritka. 1700-ban az egyik reformkori lap szerint olyan hideg volt húsvét előtt, hogy „a köpés, minek előtte a földre esne, reptében megfagyott.” Ellenpontként, ha ritkán is, de volt olyan esztendő, amikor már januárban virágzásnak indultak a fák. A reformkori népi megfigyelés szerint másnap akkor lesz csapadék, ha a patkányok túrnak, a giliszták a földből kibújnak és a leveli békák „nagyon rekeknek.” Meglátjuk...

Nyitókép: A Gellért-hegy (balra) egy 1825-ben készült litográfián. Forrás: Wikipedia