Amerikából indult, itthon a szociáldemokraták telepedtek rá, majd a kommunisták tették a virágárusok jeles napjává. Következzék a nemzetközi nőnap története!
1857. március 8-án 40 ezer New York-i munkásnő sztrájkolt a férfiakhoz hasonló bérekért és a csökkentett munkaidőért. Nem is sejthették akkor, hogy hosszú évtizedekkel később ez a dátum lesz a női egyenjogúságért harcolók napja. 1910-ben, Koppenhágában történt, hogy egy bizonyos Clara Eissner nevű, német szociáldemokrata párti aktivista azt javasolta, ezentúl március 8-án tüntessenek a nők a jogaikért, például a választójogért. Ő később hozzá ment feleségül egy orosz forradalmárhoz, majd Hitler hatalomra jutása után Moszkvába költözött, a hamvai pedig ma is a Kreml falában pihennek.
Clara Eissner, – az orosz férje után később Clara Zetkin – felhívásához a magyar szociáldemokraták is csatlakoztak, ám csak
Akkoriban ugyanis még szó sem volt arról, hogy ezen a napon a hölgyeket megajándékozzák virággal vagy bonbonnal. Itthon több helyen is tüntetést szerveztek erre a napra, Kassán is, ahol külön nyomatékosították „kérjük szervezett nőmunkás elvtársainkat és a férfi munkásokat is, hogy indítsanak lelkes és eredményhozó agitációt.” Budapesten az első nőnapi tüntetés aztán alaposan elfajult. A szociáldemokraták az Aréna út 68. szám alá szerveztek nagygyűlést, ahol sokan megjelentek, ám a résztvevők kétharmada férfi volt. A beszédek után egészen a Rákóczi térig vonult a tömeg, majd ott szétszéledtek. A férfiakból álló munkások egy csoportja azonban a Népszava szerkesztősége elé vonult és ott egy közelben posztoló rendőrt is megtámadtak. „Verjük agyon a Tisza-huszárt!” – ordították, majd kövekkel és sárral dobálták meg. A rendőr kardot rántott, ám leteperték a földre. Így kezdődött…
Nőnapi szocreál plakát 1950-ből. Fotó: Fortepan/Uvaterv
A nőnapnak aztán sokáig nem volt különösebb jelentősége, ám 1945-re kiderült, hogy a szovjet kommunisták a nőnapot jó alkalomnak tartják arra, hogy a párthoz és az ideológiához csábítsák a hölgyeket. Nem meglepő, hogy a magyarországi kommunisták is gyorsan csatlakoztak a kezdeményezéshez. 1945-ben például az egyik lapban megjelent a nőnap kapcsán, hogy „A csinos és fiatal gépírókisasszony megalázó jelzőnek el kell tűnnie az apróhirdetésekből és a köztudatból.” Egy évvel később a kommunisták Debrecenben az Arany Bika szállóba várták nőnapkor a hölgyeket, s a következő szöveggel agitálták őket a részvételre:
„Beszélni szeretnénk mindenről, ami fáj.
Szeretnénk, ha a kérdések megoldását megmozdulásokkal megsürgethetnénk. Eredményt elérni azonban csak akkor tudunk, ha a tömegek felsorakoznak mögöttünk.”
Az Új Szó című lap azt is megírta, mi a szovjet nők sikerének titka: „A szovjet nők azért tudták becsülettel teljesíteni haza iránti kötelességüket, mert a Bolsevik Párt, a szovjet rendszer, felszabadította a nőket a régi jogtalanság és elnyomás alól.” 1945 után már szóba se került, hogy március 8-án a nők tüntessenek, helyette a megajándékozásuk került a középpontba. Műsorral, verssel, s természetesen virággal. Így lett szépen lassan a női egyenjogúságért harcolók napjából a virágárusok napja, akik persze örültek, hogy aznap jobban fogy a piros rózsa, tulipán és a szegfű. Ha Clara Zetkin tudná, hogy mi lett az általa kitalált tüntetésnapból, valószínűleg forogna a sírjában. De nem teheti. Urnás temetést kapott…
Nyitókép: Fortepan/Magyar Rendőr
Borbás Gáspár szerezte a Fradi és a magyar-válogatott első gólját, és ő volt hazánkban az első doktor labdarúgó. Dédunokája, Borbás Barna írt róla könyvet, s most mesélt lapunknak.
A felszín alatt az európai társadalmak zöme fortyog. Hogy ez elég lesz-e az újjászületéshez? Visszaállítható-e az európai értékek fénye? Június 9-e után kiderül! Krupincza Mariann írása.
Összevarrt EU-s és magyar zászlót lógattak ki az Országház egyik ablakán a párt politikusai.
Az államtitkár szerint az „Egység a sokféleségben szlogen ma már sehol sincs”.
Ayrton Senna emléke nem halványodik, a legendás versenyző kultusza ma is virágzik.
A két európai kontinentális hatalom vezetői közötti összecsapás mutatja meg azt a szellemi állapotot, amelyben a világ kétszáz évvel Kant után van.
Az olimpiai aranyérmes, kilencszeres magyar bajnok egykori labdarúgó szerint hosszú folyamat lesz, mire a lilák utolérhetik a Ferencvárost, de a nemzetközi szereplés reális cél lehet pár éven belül.
Meddig tud emelkedni Kína – és mik az előtte lévő akadályok? Mik a kínaiak erősségei és gyengéi az átalakuló világrendben? A pekingi Csinghua Egyetem dékánját kérdeztük!
