Interjú Bagdy Emőkével és Jaír Netanjahuval, demográfiai körkép a világból és Hajdú D. András – itt a Mandiner!

Ne engedjük a belső küzdőerőnket legyengülni, kapaszkodjunk saját céljaink húzóerejébe – javasolja Bagdy Emőke. A pszichológusprofesszor szerint bár az élettörvény ellen ható, destruktív irányba haladunk, a túlélési képességében edzett magyar nemzetnek küzdenie kell a fennmaradásért. Címlapos interjúnkban a válság sújtotta társadalomról, az lmbtq-lobbiról és szakmai kihívásokról beszélgettünk.

Vezércikkünkben, az Első karakterben Kacsoh Dániel ír arról, hogyan éledhet újra az MSZP-SZDSZ tandem a DK és a Momentum relációjában.

Közélet 

Magyarország biztonságos hely más európai országokhoz viszonyítva – mondja Jaír Netanjahu, az újrázó izraeli miniszterelnök fia. A Mathias Corvinus Collegium meghívására Magyarországra érkező politikai influenszerrel konzervativizmusról, ngó-król és Izrael világpolitikai helyzetéről beszélgettünk közélet rovatunkban.

Harmincadik évébe lép idén egy országos hírű evangélikus diakóniai intézmény, a családok átmeneti otthona Gödöllőn. Riportunkban anyukák és kicsinyeik életkilátásait kutattuk, valamint segítőikkel beszélgettünk sorsokról és küldetésekről.

Richard Samuelson professzorral az Egyesült Államok előtt álló, elsősorban a woke-ideológia jelentette kihívásokról beszélgettünk.

Szilvay Gergely Debra Soh: A gender vége című könyvét ajánlja.

Baloldali-liberális irányultságú, erősen globalista szemléletű politikus, akitől párttársai sokat várnak. Új útra vezetheti-e a Momentumot a politikai porondra februárban visszatérő Donáth Anna? Körbejártuk a kérdést.

„Németország jobban járt volna, ha Magyarországról vesz példát, amelynek egyetlen nemzeti érdeke létezik a háború kapcsán: mielőbb érjen véget a vérontás” – írja Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.

„Tetszik vagy nem, az orosz dízelre a globális egyensúlyban szükség van” – írja publicisztikájában Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója.

Külhon & Külföld

Az egy éve húzódó háborúban tartósan a legkeményebb harcok sűrűjében van, és többször súlyos veszteségeket szenvedett az ukrán 128. kárpátaljai önálló hegyi rohamdandár – ahová a magyar férfiak zömét is behívták. A témában Somkuti Bálint írását olvashatják külhon rovatunkban.

Ukrajna népessége a harminc évvel ezelőtti szint felére eshet vissza, de Oroszország is küzd a fogyatkozó népességgel. Eközben India válik a föld legnagyobb lélekszámú országává, Kína lakossága csökkenésnek indul, Nigéria népességrobbanása megállíthatatlannak tűnik. Külföld rovatunkban két demográfiai összeállítással készültünk.

Leimeiszter Barnabás véleménycikkében azt a kérdést veti fel, hogy lehet-e ma egyszerre elkötelezett atlantistának és jobboldalinak lenni.

Makronóm & Sport

A magyar információtechnológiai cégek rengeteget fejlődtek az utóbbi években, így nem meglepő, hogy munkavállalóik átlag feletti, sok esetben milliós fizetést vihetnek haza – a részletekről makronóm rovatunkban olvashatnak.

Bár a múlt héten befejeződő világbajnokságon a minimális célt elérte a férfi-kézilabdaválogatott, szakmai körökben is kérdéses, mi az oka a csapat szélsőséges teljesítményének. Ezt próbáltuk megfejteni sport rovatunkban a korábbi világklasszis Kovács Péterrel, valamint Mocsai Lajossal.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés 

Attila, a hun vezér életműve a korszerű vezetés magasiskolája, aminél nincs jobb iránytű a 21. század üzleti és katonai szervezeteinek – állítja egy amerikai üzletember, Wess Roberts, akinek könyvét Böszörményi Nagy Gergely ajánlja ezen a héten.

Hogy idén mennyire kell tartani az influenzától, arról tudomány kisrovatunkban olvashatnak.

Hajdú D. András nemzetközi hírű fotóriporter vagy fél tucatszor járt a háború sújtotta Ukrajnában. Az ikonikussá vált herszoni háborús képéről, az „emberközpontú” fotózásról és a helyes fókusz megtalálásáról beszélgettünk élet rovatunkban.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Rajcsányi Gellért ír az új idők haladó agymosására egyelőre immunis Magyarországra be-beszivárgó woke törekvésekről.