A brutális erejű földrengések kapcsán Szíriáról jóval ritkásabban hallani akár a magyarországi, akár a nemzetközi sajtóban, mint Törökországról, ami nem feltétlenül véletlen a helyi viszonyokat jól ismerő Kassab Adonis szerint: a nyugati szankcióktól sújtott országon most sem enyhítik a szorítást, pedig emberéletekben mérhető a kár emiatt.
Az embargókat tartalmazó, 2019-ben bevezetett nyugati szankciós csomag még a háborúnál is jobban hazavágta a szíriai gazdaságot, és ez most még durvábban érvényesül a földrengés utáni mentéseknél – mondta lapunknak Kassab Adonis, a Közel-Keleti Keresztények Közössége hazánkban élő, de szíriai gyökerekkel is bíró tagja. Szerinte a szankciók ugyanis nemcsak egyes pénzemberek vagyonát vagy a katonai célú fejlesztéseket érintették, ellenkezőleg: mint mondj,a gyógyszer-alapanyagoktól ugyanúgy megfosztották a szíriai ipart, mint az energetikai beruházásokhoz szükséges eszközöktől. „Egy ismerősöm gyógyszergyárban kutató, és mondja, hogy második vagy harmadik éve olyan alapvető anyagok hiányoznak, amik az egyszerűbb, mondjuk aszpirin-szintű gyógyszerek előállításához kellenek. Másod- meg harmadkézből kell sokkal drágábban megvenniük ezeket, hogy egyáltalán dolgozhassanak” – példálózik. A szankciók miatt számos, nekünk hétköznapi dolog is leállt – február 15-től például azért nem lehet majd útlevélhez jutni Szíriában, mert a szükséges speciális papírhoz sem tudnak hozzájutni.
„Ez pedig most, a katasztrófa idején duplán üt a szíriai népen” – mondja Kassab Adonis, aki úgy véli, drámai a helyzet: a WHO szerint milliónyian éheznek, és míg az egészségügyi ellátás eddig sem volt túl izmos, most nagyon nagy a baj: nincs gyógyszer, nincs ellátás, de meleg ruha és áramszolgáltatás sincs, „ez még egy utolsó csapás volt az idén a népnek, főleg azokon a területeken, ahol elszenvedték”; hideg van, tél van, se villany, se fűtés.
Ráadásul mint Kassab Adonis rámutat, „a civil szervezetek, az egyházi szervezetek Európából jönnének ide, de a szankciók miatt nem tehetik.
Éppen ezért,
bár az áldozatok és a kár Törökországban nagyobb, a szíriaiak szenvednek jobban, és hosszú távon nehezebb lesz nekik”.
Ami még komoly gond, hogy a civil szervezetek se nagyon jutnak be Szíriába. „A szíriai Vörös Félhold néhány napja közleményben kérte a szankciók feloldását, hogy a külföldi mentőcsapatok bejöhessenek, nemrég a keresztény egyházi vezetők, a szír ortodox egyház, a szír katolikus egyház, a görögkatolikus egyház és a görög ortodox egyház kérte az EU-t és az Egyesült Államokat, hiszen minden nap, minden óra számít ilyenkor”.
Persze vannak kivételek, Irán vagy éppen Oroszország, de nyugatiak közül is akad, aki jelen tud lenni; e kevés kivétel között ott van a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely mobil mentőpontokat is felállított – ez csak azért lehetséges Kassab Adonis szerint, mert annak vezetője, Solymár Dániel kapott egy tartózkodási engedélyt Szíriában, és ők így közvetlenül tudnak dolgozni, „de ez tényleg kivétel, és nem szabály”. A szír férfi megemlítette, hogy a pénzmozgás Szíriába külföldről tiltott, ő hiába akarna támogatni egy damaszkuszi családot, nem utalhat közvetlenül, és csomagot sem küldhet, az sem jutna el a címzetthez.
A Máltaiak egyébként Latakiában után Aleppóban is tábort ütöttek, a mentésben segédkeznek, és karitatív szerepet is ellátnak – de az biztos, hogy ennél többre lenne szükség.
bár a mértékét nehéz megmondani, mert „eleve az infrastruktúra romokban van, tehát a földrengés előtt is romokban volt, ráadásul az iszlamista lázadók kezén lévő területeken élők áldozatairól semmit sem tudunk” – de sejteni lehet, hogy akár százezer ember otthona rongálódhatott meg, a sérültek száma tízezer, a halottaké mintegy 3500 lehet. „Vagyis az ország méreteihez mérten hasonló a pusztítás, mint Törökországban – de róluk megfeledkezett a világ”.
Nyitókép: Hiroto Sekiguchi / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP
1845-ben az írek úgy hitték, a krumpli örökre megoldja az éhséget, aztán egy gombabetegség milliókat taszított nyomorba és halálba. Ugyanezért egészen más egy tengerparti országnak azt mondani, hogy ne vegyen orosz olajat, mint egy Magyarországhoz hasonló szárazföldi államnak. A mi esetünkben az egyik létfontosságú csapot kellene elzárni.
Németország szeretne megállapodni Szíriával és mihamarabb kitoloncolni a bűnözőket és az illegális bevándorlókat.
Elképesztő részletek derültek ki.
A háború kirobbanásával egy nukleáris erőműnek otthont adó apró ukrán a településnek nehéz kérdéseket kellett feltenni: mi történik, ha az oroszok célba veszik az ottani erőművet?
Ha a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyja az ítéletet, akár több milliárd dollárnyi vámbevételt kellene visszafizetni.
A pilóta életét vesztette, civil áldozatok nincsenek.
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.
