Rábízhatjuk-e Brüsszelre a magyar kisebbségi jogok betartatását Ukrajnával?

„Van-e kommunikáció a kisebbségek és a többségi nemzet politikai képviselete között a tekintetben, hogy mi az a minimálisan elfogadható törvényi keret, amelyben a kisebbségek létezni tudnak, illetve a román–magyar összefogás erősebb érdekérvényesítést tenne-e lehetővé?

Sajnos a kommunikáció elég felszínes és egyoldalúnak mondható. Számos kezdeményezés volt az Ukrajnában élő magyar közösség érdekképviselete és szakmai szervezetei, például a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) részéről. A nemzeti kisebbségeket érintő jogszabályok megalkotásánál konkrét, írásos javaslatokat nyújtottak be az őket érintő alapvető nyelvi, oktatási, kulturális jogokról a készülő törvényekhez, azonban még ha meg is hallgatták őket, kéréseiket teljes mértékben figyelmen kívül hagyták. Nemrég a sajtóban felröppentek a hírek, hogy Ukrajna és Románia külügyminiszterei tárgyalóasztalhoz ülnek, és bilaterális alapon kezelik az ukrajnai román kisebbség helyzetét érintő kérdéseket. Úgy gondolom azonban, hogy a legmegfelelőbb az lenne, ha közös és európai összefogással próbálnánk eredményeket elérni a kijevi vezetésnél, hisz a bilaterális megoldások nem oldják meg a törvényi keret problémáit. Pozitív példa erre a már előzőleg említett, az Európa Tanácsban történt magyar–román összefogás, amely a Velencei Bizottságig juttatta a kérdést.

Brüsszelben mennyiben érzik és értik a kisebbségek problémáit, a csatlakozási folyamatok felgyorsításával nem járhat e együtt, hogy a kisebbségek ügye háttérbe szorul?

Sajnos Brüsszelben a Minority SafePackkel kapcsolatos uniós retorikát követve legtöbbször szőnyeg alá söprik az őshonos nemzeti kisebbségek ügyeit. Még az Európai Parlamentben – ahol kétharmados támogatást kapott a kezdeményezés – sem szívesen foglalkoznak olyan kisebbségi ügyekkel, amelyek Ukrajnában történnek. Az EU nem szolgáltat jó példát a kisebbségvédelem terén a csatlakozni vágyó országoknak, kettős mércét alkalmaz. Ez megfigyelhető például az LMBTQ-közösség tekintetében is, vagy a távoli országokban élő kisebbségekkel, például az ujgurokkal előszeretettel foglalkoznak, míg az EU-ban és szomszédságában élő nemzeti kisebbségeket érintő jogsértések fölött szemet hunynak. Legutóbb például a Kulturális és Oktatási Bizottság ülésén az EU soros elnökségét ellátó svéd oktatási és kulturális miniszterektől kérdeztem rá a Minority SafePack polgári kezdeményezéshez való viszonyulásukra, hogy például a munkaprogramjukban szerepel-e a nemzeti kisebbségek védelme. Kérdésem azonban válasz nélkül maradt és a miniszterek szóra sem méltatták a kisebbségek ügyét válaszadásuk során. Jelenleg az unió teljes mértékben a háborús helyzetre és Ukrajna segítésére koncentrál, ami érthető. Ennek ellenére napirenden kell tartanunk minden téren a kisebbségek ügyét, hogy az ne lehessen a háború járulékos vesztesége.

Kerülhet-e Magyarország arra a kényszerpályára, hogy a kárpátaljai kisebbség érdekében vétójogát kelljen használnia?

Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, de persze jó lenne, ha nem lenne szükség ilyesmire. Magyarország a kezdetektől segíti Ukrajna eurointegrációs útját, kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és számtalanszor elítélte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Magyarország története legnagyobb humanitárius akcióját bonyolítja az ukrán emberek megsegítése érdekében, és több mint egymillió ukrán menekültet fogadott az országba. De mindezek mellett Magyarország kitart a 2017 óta tartó véleménye mellett, hogy a kárpátaljai magyarok nem lehetnek a helyzet áldozatai, és a már évtizedek óta létező kisebbségi jogokat nem szabad szűkíteni. Az Európai Unió felelőssége, hogy Ukrajnában garantálják a kisebbségi jogokat, hiszen amennyiben Ukrajna az Európai Unió tagja kíván lenni, akkor kötelessége a Koppenhágai kritériumok teljesítése, amelynek szerves része a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme. Ukrajna több nemzetközi szerződés által is elkötelezte magát a nemzeti kisebbségek védelmére, és Ukrajna alkotmánya is elismeri az ország területén élő kisebbségi közösségek jogainak tiszteletben tartását, ezért számos ok és érv szól amellett, hogy jogos kérés Ukrajna felé a kisebbségi jogok garantálása.”

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán