Kulcsszó: kisebbségpolitika.
„Orbán bírálja Kijev kisebbségpolitikáját” címmel jelentetett meg egy cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap a cikkben kifejti, hogy pontosan mi is a magyar kormány baja az ukránokkal. Mint írták, a napokban újabb szóváltás zajlott Kijev és Budapest között. Az ukrán külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben
Orbán Viktor miniszterelnököt „Ukrajna és az ukrán nép beteges megvetésével” és „politikai rövidlátással” vádolta.
Mint írták, az „éles tónusok” nem a semmiből jönnek: az Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij közötti kapcsolatot megromlottnak kell tekinteni, legalábbis az ukrán elnök márciusi EU-csúcson elhangzott videóbeszéde óta. Zelenszkij személyesen szólította meg „Viktort”, és bírálta őt a támogatás hiánya miatt. A budapesti Shoah-emlékműre való utalást még a népirtásban való közreműködés vádjaként is fel lehetett fogni. Orbán Viktor (a FAZ szerint) megvetően reagált, azzal vádolva az ukrán elnököt, hogy szakmai megszokásból cselekszik.
A FAZ szerint Magyarország az EU többi tagjától eltérő álláspontot képvisel, mégpedig a nyugat-ukrajnai magyar kisebbség miatt.
„Kárpátalján több mint 100 ezer magyar nemzetiségű él
– nehéz megmondani, hogy ma hányan vannak, nem utolsósorban a háború kezdete óta tartó menekülések miatt. A budapesti kormány az érdekeik őrének tekinti magát, ami nemzetközileg nem szokatlan.
Ugyanakkor, mértékétől függően, konfliktusokra is hajlamos. És Orbán alatt ez az érdekérvényesítés meglehetősen támadó vonásokat öltött. Ez nem csak a hangszínre vonatkozik. A magyar állampolgárságot például bőkezűen adják, ami miatt más szomszédos országokban is savanyú a szőlő” – írták.
„Olyan videók keringenek, amelyeken ukrán nacionalisták fenyegetik magyar honfitársaikat. Még listákat is közzétettek.
Az ukrán kisebbségekkel szembeni nyelvpolitikával kapcsolatos kritikák sem elhanyagolhatók. A hivatalokban, felsőoktatási intézményekben és egyetemeken a korlátozások és követelmények elsősorban az oroszokra vonatkoznak, de más kisebbségek (például a románok) tagjai is érintettek.
A beavatkozások jellege vitatható, de legitim, hogy Budapest szószólóként lépjen fel”
– volt olvasható a német lapban.
Nyitókép: Markiian Lyseiko / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A fővárosi ellenzéki elit ezt szemlélve arra számít, hogy Magyar Péter kormányra kerülve mégis azt teszi, amit ma az ellenzéki Oroszország-szakértők képviselnek?
Az ukrán sajtó arról cikkezik, hogy az új javaslat egy „NATO nélküli 5. cikkelyre” nem fogja megvédeni az országot egy újabb támadástól.
A Berliner Zeitung szerint Orbán határozottan képviseli saját politikáját kül- és belpolitikában egyaránt, addig Magyar Péter több érzékeny kérdésben – például Ukrajna vagy LMBTQ-jogok – „stratégiai hallgatással” operál.
Óriási a tét Brüsszelben.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
Így finanszíroznák Ukrajnát: az egyik az uniós költségvetésen keresztüli finanszírozás, annak terhére történő hitelfelvétellel, a másik lehetőség az úgynevezett jóvátételi hitel.
Hét férfit tartóztatott le a rendőrség, akik Bondi Beach felé tartottak, ahol vasárnap két iszlamista tizenöt zsidót gyilkolt meg egy hanuka-ünnepségen.
Áll a bál a fekete kontinensen.
