Dermesztő ukrán beszámoló: „A hang egyre erősebb lett, és hamar rájöttem, hogy ez valami új lehet”
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Kulcsszó: kisebbségpolitika.
„Orbán bírálja Kijev kisebbségpolitikáját” címmel jelentetett meg egy cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap a cikkben kifejti, hogy pontosan mi is a magyar kormány baja az ukránokkal. Mint írták, a napokban újabb szóváltás zajlott Kijev és Budapest között. Az ukrán külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben
Orbán Viktor miniszterelnököt „Ukrajna és az ukrán nép beteges megvetésével” és „politikai rövidlátással” vádolta.
Mint írták, az „éles tónusok” nem a semmiből jönnek: az Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij közötti kapcsolatot megromlottnak kell tekinteni, legalábbis az ukrán elnök márciusi EU-csúcson elhangzott videóbeszéde óta. Zelenszkij személyesen szólította meg „Viktort”, és bírálta őt a támogatás hiánya miatt. A budapesti Shoah-emlékműre való utalást még a népirtásban való közreműködés vádjaként is fel lehetett fogni. Orbán Viktor (a FAZ szerint) megvetően reagált, azzal vádolva az ukrán elnököt, hogy szakmai megszokásból cselekszik.
A FAZ szerint Magyarország az EU többi tagjától eltérő álláspontot képvisel, mégpedig a nyugat-ukrajnai magyar kisebbség miatt.
„Kárpátalján több mint 100 ezer magyar nemzetiségű él
– nehéz megmondani, hogy ma hányan vannak, nem utolsósorban a háború kezdete óta tartó menekülések miatt. A budapesti kormány az érdekeik őrének tekinti magát, ami nemzetközileg nem szokatlan.
Ugyanakkor, mértékétől függően, konfliktusokra is hajlamos. És Orbán alatt ez az érdekérvényesítés meglehetősen támadó vonásokat öltött. Ez nem csak a hangszínre vonatkozik. A magyar állampolgárságot például bőkezűen adják, ami miatt más szomszédos országokban is savanyú a szőlő” – írták.
„Olyan videók keringenek, amelyeken ukrán nacionalisták fenyegetik magyar honfitársaikat. Még listákat is közzétettek.
Az ukrán kisebbségekkel szembeni nyelvpolitikával kapcsolatos kritikák sem elhanyagolhatók. A hivatalokban, felsőoktatási intézményekben és egyetemeken a korlátozások és követelmények elsősorban az oroszokra vonatkoznak, de más kisebbségek (például a románok) tagjai is érintettek.
A beavatkozások jellege vitatható, de legitim, hogy Budapest szószólóként lépjen fel”
– volt olvasható a német lapban.
Nyitókép: Markiian Lyseiko / NurPhoto / NurPhoto via AFP