Semleges felek bevonásával véget érhet a háború

„Sem Oroszország, sem pedig Ukrajna nem valószínű, hogy döntő katonai győzelmet fog aratni a jelenleg zajló háborúban: mindkét félnek jelentős esélye van arra, hogy végzetes vereséggel kerüljön ki a háborúból. Ukrajnának és nyugati szövetségeseinek kevés esélyük van kiszorítani Oroszországot a Krímből, valamint a Donbasz régióból, míg Oroszországnak kevés esélye van arra, hogy Ukrajnát a megadásra kényszerítse. Ahogy Joe Biden októberben megjegyezte, ezen háború eszkalációja az első közvetlen fenyegetést jelenti a »nukleáris Armageddonnak« a 60 évvel ezelőtti kubai rakétaválság óta. A világ többi része is szenved mellette, bár nem a csatatéren küzd. Európa valószínűleg recesszióban van. A fejlődő gazdaságok növekvő éhínséggel és szegénységgel küzdenek. Az amerikai fegyvergyártók és a nagy olajcégek viszont szerencsésen kaszálnak, még akkor is, ha az amerikai gazdaság összességében rosszabb állapotba jutott. A világ egyre inkább ki van téve bizonytalanságnak, az ellátási láncok megszakadtak és a nukleáris eszkaláció szörnyű kockázata is jelen van. Mindkét fél a háború folytatása mellett dönthet abban a hitben, hogy döntő katonai előnye van az ellenséggel szemben. 

(...) A konfliktus azonban egy másik okból is folytatódhat: egyik fél sem látja a lehetőségét egy végrehajtható békemegállapodásra. Az ukrán vezetők úgy vélik, hogy Oroszország a harcok szünetét kihasználná az újrafegyverkezésre. Az orosz vezetők úgy vélik, hogy a NATO a harcok bármilyen szünetét Ukrajna arzenáljának bővítésére használná fel. Ezért úgy döntenek, hogy inkább most harcolnak, minthogy később egy erősebb ellenféllel nézzenek szembe.

(...) Egy békemegállapodásban biztosítani kellene Ukrajna szuverenitását és biztonságát, míg a NATO-nak meg kell ígérnie, hogy nem terjeszkedik kelet felé. (Bár a NATO védekező szövetségként írja le magát, Oroszország minden bizonnyal másképp gondolja, és határozottan ellenzi a NATO bővítését). Kompromisszumokat kellene kötni a Krím és a donbaszi régió tekintetében, ha máshogy nem is, esetleg a konfliktusok befagyasztására és a demilitarizálására. A rendezés akkor lesz fenntarthatóbb, ha magában foglalja a szankciók fokozatos megszüntetését is. Oroszország és a Nyugat egyaránt hozzájáruljon a háború sújtotta területek újjáépítéséhez.

(...) A siker attól függ, hogy ki vesz részt a béke megtalálásában és érvényesítésében. Mivel a harcoló felek
maguk nem tudnak egyedül békét teremteni, a legfontosabb strukturális megoldás az, hogy további semleges feleket vonnak be a béke kialakításába.
(...) Ausztria, amely büszke tartós semlegességére; és Magyarország, amely az idén az ENSZ Közgyűlésének elnöke, és többször felszólított a háború befejezését célzó tárgyalásokra.”

Nyitóképen egy korábbi tárgyalás résztvevői: EYEPRESS NEWS / EYEPRESS VIA AFP