Jó hírek a válság árnyékában: kevesebben vannak közmunkán, csúcsot dönt a foglalkoztatottság

Szalai Piroska írása

Bár bőven válságos időket élünk, vannak nehézségek, de jó hírek is: a magyar munkaerőpiac például a tavalyi évben is újabb történelmi csúcsokat döntött. Soha nem dolgoztak még éves átlagban majdnem 4,7 millióan hazánkban, s a női foglalkoztatottak sem voltak 2,2 millió fő felett korábban. A nők létszámának növekedése adta a 61 ezer fős bővülés kétharmadát.

A KSH pénteken nyilvánosságra hozta a múl év decemberi és negyedik negyedéves munkaerőpiaci adatokat. Még kell egy kis idő, míg minden részadathoz hozzáférhetünk, de a legfontosabb mutatók már elérhetők, s ezekből megbízható becsléseket tudunk már készíteni a múlt év folyamatairól. Tudjuk, hogy

a számításaim szerint. A nők már március óta 2,2 milliónál többen dolgoztak, így éves átlagban is 2 millió 204 ezer fő volt a létszámuk. A nők 41 ezer, a férfiak pedig 20 ezer fővel bővültek. A növekedés nagyobb része tavaly is az inaktivitás csökkenésből fakadt, kisebb részét adta csak a munkanélküliek számának csökkenése. Mellette mindössze 176 ezer fő a munkanélküliek éves átlagos létszáma, 19 ezerrel kevesebb, mint előző évben. A nők 80 ezren, a férfiak 96 ezren voltak átlagosan munka nélkül.

A 20-64 éves korcsoport múlt évi átlagos foglalkoztatási rátája becslésem szerint 80,2% volt. Az unió országaiban 2021-ben még mindössze 3 országban volt 80% feletti a foglalkoztatási ráta. A háború, a szankciók és az energiakrízis ellenére tavaly még szinte mindenhol bővülés történt. Sok ország csak most hozta be a járvány miatti visszaesést. A tagállamok első három negyedéves adatait ismerjük, ebből arra következtetek, hogy

Hollandia, Svédország, Észtország, Csehország, Németország, Málta és Dánia esélyes még rajtunk kívül. A legnagyobb ráta kicsit lehet csak magasabb 82,5%-nál. 

Kimagasló fegyvertény, hogy már az elemzésekben a legjobbak között kell vizsgálni hazánkat, míg 2010 körül a sereghajtók között voltunk. 

Míg 2010-ben majdnem öt százalékpont volt a lemaradásunk az uniós átlagtól, tavaly már több, mint öt százalékpont lett az előnyünk – annak ellenére, hogy a tagállamok átlaga is ütemesen emelkedett. Málta után a második legnagyobb növekedés Magyarországon történt 2010-2022 között. 

A következő részletekre érdemes már most felfigyelnünk:

• a közfoglalkoztatásban levők száma mindössze 75 ezerre csökkent, ami 12 ezerrel kisebb az előző évi létszámnál és a 2010-es szintnél is alacsonyabb – tehát a növekedés az elsődleges munkaerőpiacon történt
• az önfoglalkoztató vállalkozók száma 10 ezerrel nőtt, közülük is nem a társas, hanem az egyéni vállalkozók száma emelkedett. Tehát a KATA-szabályozás módosítása nem csökkentette azoknak a számát, akik a vállalkozásukból élnek, s nem a főállásuk mellett vállalkozók. Ez utóbbi csoportra még nincsenek adataink.
• a piaci szolgáltatások területe bővült legjobban, de az iparban – köztük az építőiparban - dolgozók száma is növekedett.
• a részmunkaidősök átlagos száma is csökkent, már csupán 239 ezren voltak átlagosan, de a teljes munkaidőben dolgozók száma 75 ezerrel magasabb a megelőző évinél. Fontos tudnunk, hogy a 20-64 évesek között a teljes munkaidőben dolgozók aránya hazánkban a legmagasabb egész Európában
• arányaiban a legnagyobb bővülést a nyugdíjhoz közeli korcsoportokban tudjuk kimutatni, de a 25-34 évesek foglalkoztatási rátája is jelentősen növekedett. 
• legjelentősebben az érettségizettek és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája javult. Érdemes megemlíteni, hogy hazánkban a 20-64 évesek között az uniós átlagnál jóval kisebb a legfeljebb alapfokú végzettségűek részaránya.

Kimondhatjuk e tények ismeretében is, hogy a múlt évben a gazdaságunkat ért komoly kihívásokkal a magyar munkaerőpiac kiválóan megküzdött. A járvány idején felgyorsuló belső strukturális változások folytatódtak ugyan, de azokat a szegmenseket, ahol visszaesés volt tapasztalható, a többi szegmens kompenzálni tudta. 

Legyen ez így idén is!

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Pixabay