Volt, aki ebbe belebukott, mint Márki-Zay Péter, de legalább előkerült, mint új arc. Interjú.
„Alapvetően előválasztás-párti?
Igen. És Magyarországon különösen hasznos az előválasztás, mert sok helyen van politikai vita a jelölteket illetően, mert a pártosodás az nagyon sovány. Szándékos a jelző, mert a politikai közösségek szerveződésében sem jár élen a magyar társadalom.
Minden egyes településen kellene élni az előválasztás intézményével, vagy csak azokon a helyeken, ahol nincs megegyezés a jelölt személyében?
Ahol alapvetően evidens a jelölt vagy a jelöltek személye, ott nem szükséges előválasztás. Hozzáteszem, a helyi jelöltállítás nem válhat az országos politika részévé. A különböző pártközpontok mediálhatják a jelölteket, de ennél többet nem tehetnek. Az, hogy egy párt magát a legerősebbnek tartja, és ebből adódóan úgy gondolja, neki kell a legtöbb jelöltet állítani konszenzus vagy előválasztás nélkül, már csak azért sem lehetséges, mert elképzelhető, hogy nincs is mindenhol jó, erős jelöltje.
Tehát az előválasztást mindig a körülményekhez igazítva kell használni?
Igen. Ne feledjük, mennyi variáns lehet. Egy helyi közösségben lehet több alkalmas személy is, de van olyan település, ahol egyáltalán nincs alkalmas jelölt vagy éppen senki sem akar indulni. Olyan közösségek is vannak, ahol nyilvánvaló az egyetértés a jelölt személyét illetően. Az előválasztásnak akkor van különösen nagy szerepe és jelentősége, ha helyben több lehetséges jelölt van, és a helyi politikai élet úgy látja, érdemes lenne mobilizálni a közösséget, új embereket, arcokat találni.
Az MSZP folyamatosan hangoztatja, hogy meg kell tartani az előválasztás intézményét, nem csak a 2026-os országgyűlési választás előtt, hanem már a jövőre esedékes helyi választásokon is, sőt készülni kell az uniós képviselők választására is, mert egy gyors tollvonással a kormány úgy döntött, hogy – az »olcsóság« jegyében – egy és ugyanazon a napon, ugyanabban a fülkében döntsünk. Mennyire lesz a választóknak kedvük egy újabb előválasztáshoz?
Nagy értéknek tartom az előválasztást, szerintem nagyon sikeres volt nemcsak abból a szempontból, hogy megmozgatott több, mint nyolcszázezer embert, hanem abból is, hogy előkerültek új arcok is. Az tény, hogy az őszi előválasztás után nem született olyan eredmény, amit sokan vártunk, de ez nem annak következménye, hogy ez a szisztéma ne lenne jó és helyénvaló. Ez azért van, mert a résztvevők nem voltak őszinték. Az ellenzék a választói közhangulat nyomására állt össze, nem nagyon akarták és ez látszott is. Volt, aki ebbe belebukott, mint Márki-Zay Péter, de legalább előkerült, mint új arc. Viszont meglett az esély arra, hogy itt valamilyen változás történhet, úgyhogy az MSZP álláspontjával mélységesen egyetértek.”
Nyitókép: Klikk TV
Volt olyan közéleti szereplő, akiben felmerült, hogy Brüsszelből kérhettek egy „szívességet”, míg más szerint „tavaly Magyar Péter berobbanása elsodorta” Gyurcsányék pártját is.
A momentuszos hőlgy is az a dajerólt lányaszony aszonta kilép a politizácioból és meg kőszőnte szépen a Péterrt támogattja.
A román fizetőeszköz, a lej egyetlen nap alatt többet gyengült, mint előtte négy év alatt.
Előzékenyen félreállnak, vagy életükben először megpróbálnak függetlenedni külföldi megbízóiktól?
Csintalan Sándor lánya a Hotel Lentulaiban mesélt a családi ebédek politikai dinamikájáról.
Rutinból nem lehet nekifutni 2026-nak, a sikerhez a nemzeti közösségekre is szükség lesz.
XIV. Leo hazájában, az Egyesült Államokban is komolyan számoltak Erdő Péterrel – ez derült ki a Mandiner munkatársának amerikai zarándokokkal való beszélgetéséből a Szent Péter téren. Persze ezek után a magyar belpolitika is előkerült, de a főszerep így is a várakozásé, majd az örömé volt a Vatikánban.
Megbukott a politikai fősodor: a szélsőjobboldali államfőjelölt, George Simion simán nyerte az első fordulót, a kormánypártok, köztük a magyarok által is preferált Crin Antonescu tovább sem jutott.
