Hova dobjuk a karácsonyfát? A pénztárcánk bánja, ha nem vagyunk körültekintők.
Plafonig érő, asztalon ékeskedő, gyökeres, ezüst, luc vagy nordmann, erdei esetleg fekete – ami a közös bennük, hogy szenteste ünnepi díszben, üveggömbökkel, habcsókokkal, gyertyákkal vagy fényfüzérekkel ékesítve, büszkén állnak otthonainkban. Mással össze nem téveszthető illatuk visszahozza a gyermekkori karácsonyokat, szinte még akkor is vonakodunk tőlük megválni, amikor már kis kupacokban áll alattuk a tűlevél. Pedig sajnos ilyenkor már tényleg muszáj, hiszen a novemberben kivágott fenyők januárra egészen biztosan teljesen kiszáradnak, és tűzveszélyessé válnak. Nem hiába, hogy a karácsonyfák januárban emelik meg a lakásokban keletkezett tűzesetek számát.
Bármennyire is lelombozó, sajnos minden évben eljön a pillanat, amikor le kell szedni, és ki kell dobni a karácsonyi hangulathoz nélkülözhetetlen fenyőket. Jó hír viszont, hogy még dísztelenül is nagy szolgálatot tesznek, hiszen a kiszolgált tűlevelűek aprítást követően, a kommunális hulladékkal keverve a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiba kerülnek. Az így nyert hőenergiából – nagyhatékonyságú, úgynevezett kapcsolt energiatermeléssel – környezetbarát távhőt és villamos energiát állítanak elő – tájékoztatta lapunkat az FKF Hulladékgazdálkodási Divízió.
Mit ne tegyünk a fákkal?
Véletlenül se kíséreljük meg az ablakból kihajítani a szebb napokat látott fát, mert nemcsak, hogy rendkívül balesetveszélyes, hanem köztisztasági szabálysértésnek is minősülhet, ami 5 ezer forinttól 50 ezerig terjedő helyszíni bírsággal büntethető, sőt feljelentés esetén akár 300 ezer forintunkba is kerülhet a művelet.
A másik, ami csábító lehet – különösen a jelenlegi rezsihelyzetben – de szintén tilos: otthon elégetni. Egyrészt azért sem érdemes, mert a fenyőfajtáknak alacsony a fűtőértékük, másrészt pedig a magas gyantatartalmuk miatt károsítják a tüzelőberendezésünket, illetve a kéményt is, vagyis jóval nagyobbat bukhatunk anyagilag az elégetésükkel, mint amennyit spórolnánk. Mindezeken túl az országos tisztifőorvos korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a fűtési szezonban a helytelen lakossági tüzelés az egyik legjelentősebb forrása a kisméretű aeroszol részecskéknek, illetve számos, káros egészséghatással bíró légszennyezőnek.
Hova dobjuk a karácsonyfát?
A lebontott karácsonyfát a legegyszerűbben a szerves hulladékkal együtt lehet megsemmisíteni. Ennek minden településen megvannak a maga szabályai, így érdemes erről mihamarabb tájékozódni. Van, ahol elegendő, ha a fát az utcán, a bejárati ajtó előtt helyezik el. Budapesten a lakosság a fák kihelyezésénél több lehetőség közül is választhat: a háztartási hulladékos kukák mellé a hulladékgyűjtés napján, vagy a több mint 250 kijelölt gyűjtőhely (ezek címjegyzéke térképpel együtt elérhető itt) egyikére teheti ki a fáját. Innen gyűjtik össze és szállítják el az FKF Hulladékgazdálkodási Divízió munkatársai. A logisztikai feladat nem mindennapi, hiszen évente mintegy 500-600 ezer tűlevelű kerül ki a fővárosi utcákra, ezt a mennyiséget kell begyűjteni, illetve a hasznosítását megoldani. Az igazi kihelyezési dömping Vízkeresztet, vagyis január 6-át követően kezdődik, és általában egy-másfél hónapig tart. A kijelölt gyűjtőhelyekről úgynevezett fenyőfa járatok szállítják el a karácsonyfákat, melyeket kifejezetten ebből a célból indít a budapesti közszolgáltató. Ezzel párhuzamosan a lakóingatlanoktól a normál hulladékszállító célgépek gyűjtik össze az örökzöldeket, illetve szükség esetén külön járművek is besegítenek a nagyméretű fák elszállításába.
Akinek van saját kertje, felapríthatja, és kéregmulcsot készíthet belőle. A mulcs kiválóan alkalmas arra, hogy nem engedi kiszáradni a kerti dísznövényket. Ehhez azonban először pici darabokra kell aprítani, majd a forgácsot néhány hónapig száraz helyen kell tárolni.
Fotók: BKM/FKF - Horváth László
2026 tavaszán már tudjuk, milyen következményei lettek annak a bizonyos májusi napnak. De abban megegyezhetünk: aki aznap a Mandinert olvasta, az tényleg az első sorból nézhette végig, ahogy megváltozik a világ. Köszönjük, hogy velünk tartanak!
A Vekker legújabb adásában Máthé Zsuzsa beszélt arról, hogyan és miért vállalta a parlamenti munkát a KDNP-frakcióban. A beszélgetésben szó esett hitről, politikáról, közbeszédről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a Fidesz–KDNP ellenzéki szerepéről is.
Az első olyan választáson vagyunk túl az új magyar demokrácia történetében, ahol nem számított a tematizáció, csak az érzület.
A Hotel Lentulai legújabb adásában Papp Réka Kinga volt Lentulai Krisztián vendége. Szó esett a közmédia működéséről, a hatalom számonkérésének hiányáról, a választások utáni politikai helyzetről, a közbeszéd torzulásáról, valamint a bevándorlással és társadalmi félelmekkel kapcsolatos kérdésekről is.
Merényletkísérlet Donald Trump ellen, elhúzódó iráni háború, titkos amerikai–orosz egyeztetések az ukrajnai front mögött. A globális feszültség nő, Európa gyengül, miközben Oroszország erősödik – ki fizeti meg ennek az árát?
Választások után: kétharmad, széthulló bizalom, és egy ország, amely még keresi az egyensúlyt a politikai történések és a társadalmi törésvonalak között.
Bemutatták az ATTILA nevezetű önjáró tarackot.
A globális olajkészletek két hónap alatt 5 millió hordóval csökkentek – írta Tóth Máté energiajogász.
