Az orosz-ukrán háború kitörése óta mintha kevesebbet hallanánk az LMBTQ-propagandáról. Vagy ez csak érzéki csalódás?
Szakács Dániel közgazdász írása
Arról azért szó sincs, hogy az LMBTQ-mozgalmak teljesen eltűntek volna, vagy hogy ne próbálnák meg most is uralni a közélet egy markáns szeletét, de jól érezhető, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta a mozgalom és mondanivalója a háttérbe szorult. Kevesebb ilyen cikk jelenik meg, és szubjektíven is az az ember érzése, hogy kevesebbszer botlik ilyesmibe, ahogy a streamingszolgáltatók is visszafogták magukat ezen a téren.
Az LMBTQ-mozgalom hangja legutóbb 2017-ben erősödött fel. Az ok pedig számomra egyértelmű:
Ezt a sokkot az amerikai baloldal nem tudta feldolgozni. Tucatnyi amerikai városban tüntetésnek nevezett huligánkodás kezdődött, (úgy tűnik, ez egy „népszokás” a demokrata szavazók között, pár évvel később George Floyd halála után is ezek az események mentek végbe). Az egyetemeken megteltek a „safe space”-ek is, ahol nem lehetett a csendre és magányra vágyó, áldepresszióba burkolózó demokrata diákokat zavarni.
Történt más is.
De miért is „tekerték vissza” az LMBTQ-propagandát Biden megválasztása, de főleg az orosz-ukrán háború kitörése után? Nos, egyrészt miután a politikai hatalom is a kezükbe került 2021-ben, Biden beiktatása után, már nem volt szükség a zavarkeltésre, másrészt kezdtek rájönni, hogy ha ennyire nyomják az LMBTQ-propagandát, az kontraproduktív lesz.
De a legfőbb ok nem ez, hanem az orosz-ukrán háború kitörése. Nyilvánvaló volt, hogy az USA mindenáron meg akarja akadályozni, hogy Ukrajna újra orosz befolyás alá kerüljön.
Ennek számtalan oka van, a teljesség igénye nélkül néhány: az amerikai cégek óriási befolyást szereztek az ukrán gazdaságban. A másik legmeghatározóbb ok az pedig a geopolitika. Az amerikai birodalom nyilván nem hagyhatja, hogy egyik ősi ellensége, az oroszok, teret foglaljanak az USA/NATO befolyási övezetből. Bár Ukrajna nem NATO-tag, jelenleg akkor is sokkal közelebb áll a NATO-hoz, mint Oroszországhoz.
A fentiekből egyértelműen következik, hogy 2022. február 24-től,
hanem az, hogy Ukrajna továbbra is az amerikai befolyási övezet része maradjon. Ennek pedig nyilvánvaló folyománya lett, hogy mostantól nem az LMBTQ-t propagáló NGO-k, hanem az ukránokat támogató civilszervezetek fogják kapni a nagyobb pénzügyi támogatásokat.
Ezzel párhuzamosan a médiában is „lejjebb tekerték” az LMBTQ-propagandát, nehogy elvigye a fókuszt Ukrajnáról. Jelenleg itt tartunk. De ne legyenek hiú ábrándjaink, parázslik a tűz és várja, hogy újból felszítsák, ahogy az orosz-ukrán háború így vagy úgy befejeződik.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: istockphoto.com/bernardbodo
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A vita ma már nem csupán gazdasági természetű, hanem stratégiai jelentőségű kérdés az egész térség számára.
Kiril Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloombergnek adott interjújában elismerte: valóban érkeztek ilyen kérések.
A beszámolók szerint a támadásban egy erőmű és több lakóház is megrongálódott.
Oroszország figyelmeztetett, hogy felülvizsgálja álláspontját Kijev uniós tagságával kapcsolatban, mivel az uniót veszélyesebb katonai szövetségnek tartja már, mint a NATO-t.
Zelenszkij és oligarchái a biztonságból parancsolgatnak, de már az egyszerű emberek sem hajlandóak meghalni a korrupt ukrán kormányért.
„Vlagyimir Putyin kompromisszumkészsége most nem azon a szinten van, mint két-három hónappal ezelőtt” – mondta Bendarzsevszkij Anton.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
