A balos kerületvezetés mossa kezeit, a beruházóknak kiszolgáltatott lakók perelnének

Szerda reggel egy kamion érkezett a 13. kerület egy újépítésű lakóházakkal övezett háztömbjéhez; a kamionnal emberek is jöttek, akik az épületek övezte kis telkeken különféle próbafúrásokat végeztek, majd távoztak. A mindennapi esemény valójában több száz, a beruházói profit kedvéért a főváros és a kerület által kiszolgáltatott lakó drámájának újabb felvonását jelzi.

Talán emlékeznek: volt itt egy történet arról, hogy a 13. kerületben a Fáy utca és a Párta köz lakóparkjainál a baloldali városvezetés áldását adta két kisebb telek beépítésére úgy, hogy az a korábban élhető, zöld területet övező lakóházak lakóinak életét fenekestül felforgatja. Szó volt madárcsicsergésről, zöldfelületről, panorámáról, szellőzésről, amelyek mind veszélybe kerülnek az új beruházások miatt; ami helyettük marad, az tűzfal, szembe-erkély, és nyaranta tüzesre melegedő beton.

Közben az MSZP-s városvezetés és a Karácsony Gergely vezette főváros egymásnak passzolgatta a felelősséglabdát, vajon kinek a döntése nyomán fognak kivágni tucatnyi jókora fát, és építenek be egy a Tarlós István regnálása alatt a beruházóktól még foggal-körömmel védett telket.

A történet első része itt, a második része emitt olvasható. Dióhéjban: a Fáy utca és a Párta köz sarkán, közvetlenül az itt élők erkélyei elé akarnak ötemeletes monstrumokat felhúzni a korábban ilyen módon és ebben a formában beépíthetetlen fákkal, bokrokkal zöldellő területre – olyanokra, amelyekre egyébként kiemelten érzékeny szokott lenni a konzekvens zöldpolitikát hirdető főváros.

Sem az MSZP-s Tóth József vezette 13. kerület, sem a főváros nem vette a fáradságot, hogy az ügyben alaposabban

A telkeket első körben megvásárló STARHOUSE IMMO Kft. nevű cégről is érdekes dolgok derültek ki – ők passzolták tovább a telket a Home Forever Ingatlanforgalmazó Kft-nek, és indult a telekegyesítés után az említett beépítés-projekt a Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) hirtelenjött és készséges módosításával a kerület részéről. Ennek következtében a nettó 86 millióért értékesített önkormányzati telek értéke (összevonva a szomszédos telekkel) már beépítetlenül is 300 milliós nagyságrendre ugrott, ami kapcsán a közvagyon – jóindulattal fogalmazva – felelőtlen kezelése is felmerülhet a főváros részéről, és vagy a kommunikáció teljes hiányát feltételezi az ellenzéki vezetésű főváros és a hasonszőrű kerület között, vagy nagyon is az ellenkezőjét.

Kérdésünkre a kerület mindenesetre azt válaszolta, hogy csupán évente vizsgálják felül a KÉSZ-t (vagyis puszta véletlen, hogy a telek 2020-as eladása és a módosítási folyamat megindulása között hat nap telt el). A tortán már csak hab a saját politikai lózungokkal –

Mindezt ráadásul úgy, hogy még egy négy méternél alig szélesebb kis foghíjba is beszuszakolnak egy ötemeletes lakóházat, másoknak meg az orra elé húznak egy tűzfalat.

A harmadik felvonás azonban csak most kezdődik, ugyanis nyár vége óta rengeteg dolog történt. Többek között:

• a lakók – összesen 156-an – petícióban fordultak a kerületvezetéshez az áldatlan állapot miatt
• közben a mindezt keresztülmasszírozó főépítész-asszonyról is kiderült egy s más

• ráadásul igen érdekes mintázat utal pénzek beruházóktól az önkormányzathoz kerülése és a kerületi építési szabályzat nekik kedvező módosításai tekintetében.

Mi mindenesetre vegyük fel a szálat ott, ahol elengedtük augusztusban: felháborodott lakók, faramuci kerületi kommunikáció, a szocialista kerületi és a Karácsony-féle fővárosi vezetés egymásra mutogatása.

A Fáy utcaiak és a Párta köziek felháborodása révén időközben tehát szeptember második felére összegyűlt minden lépcsőházban tekintélyes számú szignó az alatt a petíció alatt, amelyben a lakók folyamatból való teljes kihagyása, a túlépítés és a zöldfelület megszüntetése miatt tiltakozva kérték a Tervtanács jóváhagyásának visszavonását a beruházás kapcsán.

A lakók a túlépítés mellett azért is aggódtak, mert volt már bőven rossz tapasztalatuk:

amit ezúttal szerettek volna elkerülni. Időközben az is kiderült, hogy a beruházó szeptember 19-én (vagyis 5 napra rá, hogy a lakók a kerületi közgyűlésnél tiltakoztak) beadta az építési engedély iránti kérelmet a kormányhivatalnak.

Végül összehívásra került egy lakossági fórum szeptember 27-re, a petíciót átadták, a helyi főépítészasszony is beszélt a lakókkal, a petíció után az egyik lakó megkeresésére Tóth József polgármester nevében a főépítész, egy másik lakó levelére pedig Csiga Gergely szocialista alpolgármester válaszolt.

Ugyanakkor érdemben nem történt semmi, és a válaszok tartalma is érdekesre sikeredett. A kerület két dolgot kommunikált: hogy minden megfelel a jogszabályoknak, sőt, ráadásul minden úgy jó, ahogy történik, illetve, hogy már nem tehetnek semmit. Az egyik lakó építési tilalom elrendelésére vonatkozó kérelmében megjegyezte, de más lakó is jelezte nekünk, hogy a szeptember 27-i fórumon bizonyos dolgokat nem mondott el nekik a főépítészasszony: például, hogy időközben „az Országos Tervtanács már hozzá járult az 1500 négyzetmétert meghaladó építkezéshez. Azt sem mondta el a főépítész asszony a jelen lévőknek, hogy az Országos Tervtanács ülésén – amely a beépítést tárgyalta – saját maga is részt vett.”

Levelére a főépítészasszony válaszolt, saját országos tervtanácsi részvételét tagadta, ugyanakkor közölte, hogy a KÉSZ megfelel a fővárosi szabályozásoknak (zártsorú, nagyvárosias övezet), természeti, környezeti veszélyeztetettség nem áll fenn, ezért építési tilalom nem rendelhető el, a zöldfelületi mutatók a zöldtetőknek köszönhetően rendben lesznek, az „alulhasznosított” területen a tömb fejlesztése pedig éppen a mostani totális beépítéssel „válik teljessé”. Valamint arról is tájékoztatta a lakót, hogy az érintett beruházóval, a Párta Köz Property Kft-vel a kerület településrendezési szerződést kötött.

Egy másik lakó ötödmagával írt levelére Csiga válaszolt, hasonló narratíva szerint: a tömb építése és az utcakép éppen most lesz teljes, a tömb fejlesztése már 2014-ben indult, illetve nem ők, hanem a kormányhivatal adott engedélyt a két – az érintett önkormányzati és a szomszédos – telek összevonására (amit, mint tudjuk, a kerületi tervtanács megakadályozhatott volna, ha akar). Valamint hangsúlyozta – ismét –, hogy a KÉSZ módosítására a gyakorlat szerint évente egyszer kerül sor, maga a módosítás „minimum féléves folyamat”, ezért „téves levelében az az állítás, hogy a Fővárosi Önkormányzat telekértékesítése összefügg a KÉSZ módosításával”.

Különben is, a KÉSZ szigorodott a beépítés tekintetében – hangoztatta. Tegyük hozzá, valójában a privatizálás utáni módosítással sem járt rosszul a leendő beruházó, mivel amennyivel kisebb lett a Párta köz irányában a méret (ez lenne a bezzegszigorítás), annyit kapott vissza a Fáy utcai rész beépítésének engedélyezésével.

Sőt: a kivitelező kérésére (!) utóbb 3 méterrel csökkentették a hátsó kert kötelező méretét, ami további, vagy száz négyzetméternyi beépítést tett lehetővé, ami a milliós négyzetméterárak mellett nem aprópénz. Továbbá Csiga azt is írta, hogy a fák kivágásáról a telek tulajdonosa dönt, „tervezett építési tevékenység miatt szükséges fakivágás nem tiltható meg”, a kivágott fák után viszont, ha nem pótolja őket a tulajdonos, pénzt kell fizetnie a Környezetvédelmi Alapba – hozzátehetjük, éppen ez volt a lakók egyik legfőbb panasza, hogy az ő közérzetükön nem javít, ha több száz méterrel arrébb ebből a pénzből ültetnek fákat – ha ültetnek.

ugyanis az építészeti-műszaki dokumentációk véleményezése augusztus 16-ával átkerült a kormányhivatalokhoz – tehát a kerületi tervtanács engedélyezett mindent is, de hogy, hogy nem, leállítani már sajnos nem tudja. Vagyis: a kerület mossa kezeit, mind a kettőt.

A lakók természetesen ezután a kormányhivatalhoz (pontosabban: Budapest Főváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához) fordultak, ebben elsősorban a környezeti károkra helyezték a hangsúlyt, és kérték a hivatalt, hogy az építési engedély elbírálásához kötelezzék környezetvédelmi hatástanulmány beszerzésére a kivitelezőt. Gyanítják ugyanis, hogy a különféle énekesmadarak mellett az érintett területen védett baglyok is fészkelnek – egyelőre a hivatal válaszára várnak.

A lakókkal beszélgetve kiviláglik a dolog általános szépséghibája annak kapcsán, amikor a kerületi döntéshozók azt kommunikálják, hogy eleve beépítésre szánt területről volt szó.

Egyrészt a több ütemben beépített tömb lakói abban a tudatban vásárolták meg lakásaikat, hogy az érintett zöld területet a főváros nem fogja eladni, amint azt – tudomásuk szerint – az akkori városvezetés 2015-ben és 2017-ben is levélben közölte az akkori kivitelezőkkel (akik természetesen maguk is szívesen építkeztek volna oda, viszont a lakók ez esetben, mint azt korábbi cikkünkben többen elmondták nekünk, nem itt vásároltak volna lakást – ellenben így megnyugodtak).

Másrészt a KÉSZ-módosítások nélkül annak részletszabályai miatt – hátsókert minimális mérete – a jelenleg tervezett formában biztosan nem lehetne beépíteni a telket.

Harmadrészt a KÉSZ módosítására vonatkozó minimum féléves procedúra és komoly szakmai előkészületek életszerűségét meglehetősen aláássa a tény, hogy a kerületi bizottság idén májusban fogadta el, hogy településrendezési szerződést köt a beruházóval, aki tolmácsolta igényeit, majd ennek fényében június 28-án elfogadták a KÉSZ módosításait, amely augusztus 1-jével már hatályba is lépett

Külön aktualitást ad a dolognak, hogy miután Tóth József polgármester Sára Botond kormánymegbízottnak írt levelében kikelt a szintén kerületi – kiemelt – Dagály utcai ingatlanberuházás ellen, amely miatt alkotmánybírósági eljárást is indított – az AB október 25-én utasította vissza végzésben az MSZP-s városvezető alkotmányjogi panaszát. Emlékezetes, Tóthék kifogásolták, hogy a beruházásnál kis méretű, élhetetlen lakások épülnek, a zöldtetők kedvezőbb beszámítása miatt nem érvényesülnek a klímavédelmi szempontok, sérül a terület ökoszisztémája, így az itt élők alkotmányos alapjoga az egészséges környezethez, az építkezés engedélyezése pedig semmibe veszi a környéken élőket és csak a befektetői érdekek kiszolgálására, a profit maximalizálására alkalmas.

„Ez szóról szóra igaz a Párta köznél tervezett építkezésre is, hiszen itt a szélcsatornában, abban a négyméteres csíkban negyven négyzetméteres lakások épülhetnek, miközben a polgármester az ennél jóval nagyobb Dagály utcai lakásokat kifogásolta” – mutat rá az egyik lakó – „az itteni beruházást Tóthék mégis foggal-körömmel védik, mert ez meg itt az ő érdekük”. A lakók elszántak: ha a projekt megkapja az építési engedélyt, perelni fognak.

De vajon miért érdekelt ennyire a kerületi vezetés abban, hogy mindenáron a lakók – vagyis: nem kevés saját potenciális szavazója – akarata ellenére keresztülverjen egy ilyen beruházást?

A kulcs valószínűleg a már említett településrendezési szerződés (pontosabban ennek újszerű értelmezése az új főépítészasszony érkezése óta), és a beruházón bevasalható 15 millió forint lehet – következő cikkünkben rácsodálkozunk arra, miként módosít építési szabályzatot az önkormányzat lényegében pénzért a beruházó kedve szerint…

A minősítő jellegű megjegyzéseken túl („Ön még mindig nem tudja értelmezni a különböző tényeket, folyamatokat ebben a „történetben”. Esetleg azért fizetik, hogy ne értse és hasonló cikkeket írjon. Egyik eset sem túl szívderítő”) felsorolták a cikkben szereplő, kifogásolt állításokat.

1. Álláspontjuk szerint, „mivel a telek (korábban két telek) mindig is beépíthető volt/voltak, így arra nem kellett „áldását adnia” senkinek.”, továbbá a zöld terület nem zöld terület, hanem egy építési telek, ami nincs beépítve – valószínűleg egyébként ízlés dolga, hogy húsz fától zöld-e egy terület vagy sem, egy biztos: a lakók annak érezték.  Ami a beépíthetőséget illeti: valóban kormányrendelet rendelkezik a közterületi kapcsolattal nem bíró telek beépíthetetlenségéről – a nyeles telekkel való összevonással hirtelen sikerült bekapcsolni a /4-es telket is a „vérkeringésbe” és beépíthetővé vált, emellett a /2-es telek „nyele”, amely nem szerepelt a beépíthető területek között – s ahová a látványtervek szerint a beruházó a négyméteres szélességű, furcsa épületet szánja –, az új KÉSZ-ben már „terepszint felett is beépíthető” megjelölést kapott, zöld utat adva a beépítésnek.

2. Azt is írták, hogy „Senki lakása elé nem fog tűzfal kerülni.”, és éppen a KÉSZ módosításának köszönhető, hogy „a korábbi 8 méter helyett a jelenlegi szabályok szerint már 14 méterre kerülhet új épület a meglévők mellé”, igaz, ezt a nyélre épülő beépített kis átjáró kapcsán, aminek kapcsán ezt írtunk, igen véleményes; emellett a látványtervek alapján, ha nem változtatják meg az építési irányt kilencven fokkal, semmi sem épülhettett volna ide. A forgatás után „elvett” négyzetmétereket, meg a Fáy utca 69-71 közé engedték, vagyis négyzetmétert nem vesztett a kivitelező; a KÉSZ kapcsán ismét leszögezi, az egy „körülbelül féléves folyamat, semmiképp nem „hirtelen” történik. A partnerségi egyeztetés, véleményezés során minden kerültben élőnek lehetősége volt elmondani a véleményét róla. Ez egy transzparens, hónapokon át tartó folyamat.” Ennek ellenére mégis meg tudták oldani, hogy a beruházó kimondott kérésére – májusi jóváhagyás után július végén a KÉSZ-t megváltoztassák úgy, hogy az önkormányzat településrendezési szerződés keretein belül 16-ról 13-ra csökkentse az előírt távolságot a másik háztól.  

3. Megerősítették, hogy „a főépítész asszony nem vett részt az Országos Tervtanács ülésén”, sőt, az Országos Tervtanács nem is tárgyalta az ügyet. Ez abból a szempontból lehet érdekes, hogy augusztusban a kormány éppen ennek hatáskörébe sorolta az 1500 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületet meghaladó, és legalább hatlakásos új építésű lakóépületek véleményezését is. Információ

4. „A kerületi tervtanácsnak nincs hatásköre telekalakítási eljárásban eljárni vagy véleményt mondani.” – szögezik le ismét, hozzáfűzve: „az önkormányzati jogok további csorbításának köszönhetően az ügyben a kerületi tervtanácsnak nincs hatásköre, az Országos Tervtanács véleményezi azt. Ismét egy igaztalan állítás.” Vagy mégsem: egyéni engedélyeket ugyanúgy kiadhat a kerületi tervtanács, csak a KÉSZ-módosításokat kell az országoshoz benyújtani. Hozzátéve: „mintha a Fáy utca felőli telekrész korábban nem lett volna beépíthető. Tájékoztatom, hogy ez a telekrész mindig is beépíthető volt”. Papíron, gyakorlatban viszont a telekösszevonással vált azzá.

5. Nehezményezték, hogy a „nem áll módjukban építési tilalmat elrendelni” megfogalmazás szerepel a „nincsenek meg a jogszabályban előírt feltételei” helyett (miközben egyébként más módokon is megakadályozhatták volna a beruházást), emellett a Dagály utcai kiemelt beruházás kapcsán jelezték, hogy ott „a kerületi építési szabályzatban foglaltaknál nagyobb épület, kisebb zöldfelülettel valósulhat meg”, ellenben „a Párta köz esetében a KÉSZ módosításának köszönhetően éppen fordítva történik: kisebb épület és több zöldfelület jöhet létre”. Eme állítás mérlegelését kedves Olvasóinkra bíznánk.