Elutasította az Európai Unió luxemburgi bírósága a Minority SafePack kezdeményezőinek keresetét – az aktivisták azonban nem adják fel. Vincze Lóránt EP-képviselő szerint párhuzamos valóságban él az Európai Bizottság, ha azt gondolja, hogy az EU-n belül már minden lépést megtettek a nemzeti kisebbségek védelmében.
Frissiben kaptuk a hírt, hogy
A keresetet a szervezők azután nyújtották be, hogy az Európai Bizottság – dacára az egymillió, kilenc országban összegyűjtött aláírásnak – közölte, nem hajlandó foglalkozni az üggyel, mert a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogaiért szerintük az EU már mindent megtett.
A Minority SafePack arra irányult, hogy felszólítsa az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmének javítására, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére.
– erősíti meg most Vincze Lóránt, a kezdeményező Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) RMDSZ-es elnöke.
„Meglepő volt, hiszen korábban a törvényszék következetesen adott igazat a Minority SafePack kereseteinek, és előre bocsátotta több alkalommal is, hogy az Európai Unió elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyek a nyelvi és kulturális sokszínűség kiteljesedését célozzák” – tolmácsolja döbbenetét lapunknak Vincze.
„Ehhez képest a mai döntésben azt írják le, hogy az Európai Unió már mindent megtett az őshonos kisebbségi közösségek védelmében, minden területen, amit a Minority SafePack felsorolt” – vagyis az Európai Unió Törvényszéke indoklásában éppen az EB véleményének adott helyt.
A képviselő hozzáfűzi:
„Erre én magyarként, és olyan emberként, aki jártam több európai kisebbségnél, azt tudom mondani, hogy a Bizottság párhuzamos valóságban él.
Mert a mi Európánkban igenis jogsértések vannak nyelvhasználati, oktatási és egyéb területeken, lényegében asszimilációval néznek szembe a nemzeti kisebbségi közösségek. Ez minden csaknem rendben lévő, ahogyan most már a bíróság is állítja.”
Őrtüzek a Székely Autonómia Napján, 2022. október 30-án Székelyföldön (MTI/Veres Nándor)
Vincze hozzáteszi: a Törvényszék döntéseit természetesen be kell tartani, ugyanakkor meg kell vizsgálni a további jogi lépések lehetőségét. „Az ügyvédeinkkel ezt meg fogjuk beszélni, két hónapunk van rá, hogy esetleg fellebbezést nyújtsunk be. Azon felül pedig az a munka, amelyet folytatunk, azt ezután is folytatni fogjuk, hiszen nem ezen az egy alkalmon állt a kisebbségvédelem sikere”.
„Az európai uniós intézményeken belül is, legalábbis az Európai Parlamentben egy nagy többség támogatja az őshonos kisebbségek jogait. Ezekre a támogatókra építve nem mondhatunk le arról, hogy intézkedéseket sürgessünk a kisebbségek védelmében.”
Vincze hálás Magyarországnak, hogy ismét kiállt a kezdeményezők oldalán, és belépett a perbe – ezúttal a másik oldalon Görögország és Szlovákia lépett be. Arra a kérdésre, hogy a Magyarország, illetve a magyar ügyek kapcsán kialakult vagy felerősödött volna egyfajta negatív hozzáállás az orosz-ukrán háború kitörése óta elfoglalt magyar pozíció miatt, a politikus úgy vélekedik, „a törvényszék naponta legalább egy tucat ügyben hoz döntést és mindegyiket szakmailag, jogilag kell mérlegelnie. Én abban bízom, hogy ezúttal is az történt, tehát
a bíróságnak függetlenítenie kell magát minden aktuális politikai fejleménytől,
háborútól, gazdasági válságtól, energia-áremelkedéstől; nem kellene, ez befolyásolja egy ilyen ügyben hozott döntését, mint a kisebbségvédelem”.
A Minority SafePack útja az elmúlt tizenegy évben igen rögös volt: a FUEN, amelyet esősorban romániai magyar, dél-tiroli német politikusok alapítottak, 2013-ban indította a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést. Az EB már ekkor elkezdett gáncsoskodni, s már a kezdetekkor, 2013 őszén elutasította a kezdeményezés bejegyzését, s a FUEN-nek a luxemburgi bíróságon kellett pereskednie már csak azért is, hogy egyáltalán elindíthassa az aláírásgyűjtést; egyébként ugyanez a Törvényszék hozott a FUEN-nek kedvező döntést, az eredeti 11 javaslatból 9-nek helyt adva 2017-ben.
Így Vinczéék – rengeteg politikai, civil, egyházi szereplő és lelkes önkéntes magánszemély segítségével –
2020 február 5-én az EB-vel való előzetes egyeztetés után benyújtották a kezdeményezés alapján kidolgozott törvénykezdeményezési javaslatokat az Európai Bizottságnak, amely – az Európai Parlament ajánlása ellenére – közölte, nem fog jogalkotási eljárást kezdeményezni a kisebbségi jogvédelem ügyében, mondván: az EU-nak nincs általános jogalkotási hatásköre a nemzeti kisebbségek védelme és a kisebbségi nyelvhasználat terén, mert ez tagállami hatáskör.
Vinczéék ekkor mentek perre – ebben az ügyben hozott döntést a luxemburgi bíróság, s ennek kapcsán kell most először a FUEN-en belül eldönteni, merre tovább.
Vincze Loránt és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára hozza a Minority SafePack Magyarországon összegyűjtött aláírásait tartalmazó dobozokat a Nemzeti Választási Irodába Budapesten 2018. április 20-án. (MTI/Balogh Zoltán)
Vincze lapunknak megerősíti: bárhogy is alakuljon a jogi kimenetel, a lobbimunka folytatódik Brüsszelben, Strasbourgban, minden fórumon;
„egyszerűen nem mondhatunk le az őshonos kisebbségek ügyének a képviseletéről, mert az emberek elvárják, s mert a közösségeknek támogatásra van szüksége.
Egyelőre az Európai Unió késlekedik meghozni a kedvező döntéseket”.
Bár a politikus szerint nehéz lenne megjósolni, mikor sikerül majd a tényleges áttörés, de a kezdeményezők nem adják fel. „Azt gondolom, az szolgáltatná a legnagyobb erénytételt az ellenzők számára, ha most azt mondanánk, ha visszakoznánk, de mi nem így teszünk. Ellenkezőleg, addig folytatjuk, amíg sikerrel nem járunk – fogalmaz.
Vincze szerint már az komoly eredmény, hogy az EB rákényszerült, hogy foglalkozzon a kérdéssel, hiszen korábban sosem vette napirendre az őshonos kisebbségvédelem ügyét. Bár a bíróság kedvezőtlen ítéletet hozott, „de minél többet beszélünk róla, talán annál nyitottabbá válik ez az egész brüsszeli közeg a téma iránt. Addig pedig: folytatjuk” – szögezi le.
Nyitókép: MTI Fotó, Henning János
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
