Pipák és ikszek: Magyarország jó úton halad az uniós pénzek irányába, de még nem kapja meg azokat

Ma délben sajtótájékoztató keretében derült fény arra, hogy pontosan mi is az álláspontja az Európai Bizottságnak a magyar nemzeti helyreállítási tervvel, a jogállamiság magyarországi helyzetével és az uniós költségvetés védelmével kapcsolatban. Kiderült: a magyar újjáépítési terv a legkiválóbbak között van – fogalmazott a mai kormányinfón Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter.

Ezzel együtt az Európai Bizottság

Szükséges hangsúlyozni, hogy ez nem három operatív program felfüggesztését jelenti, hanem az összes program közül három forráskeretének 65 százalékos felfüggesztését. 

A mai napon az Európai Bizottság lényegében azt ismételte meg, amit szeptember 18-a óta tudni lehet. A testület gyakorlatilag ugyanazt javasolja, mint szeptember 18-án: az alapvetően a közbeszerzésben leginkább érintett három operatív program (KEHOP Plusz, IKOP Plusz, TOP Plusz) 65 százalékát fel kell függeszteni.

Az Európai Bizottság elismeri, hogy érdemi kötelezettségvállalások történtek Budapesten abba az irányba, hogy az uniós források megfelelő, közösen kialkudott garanciák mellett kerüljenek felhasználásra.

A magyar kormány november 19-éig kapott haladékot arra, hogy beszámoljon ezen kötelezettségvállalások teljesítéséről. A kötelezettségvállalások különösen az újonnan létrehozott Integritás Hatóság működését érintik, ezen felül bizonyos igazságszolgáltatási reformokra is vonatkoznak.

Az Európai Bizottság most úgy véli, hogy ezek a kötelezettségvállalások csak részben teljesültek, még sok a nyitott kérdés, és további lépések szükségesek. Ugyanakkor, azt az Európai Bizottság is elismeri, hogy

Mérföldkövek, „szupermérföldkövek"

Magyarország helyreállítási terve több, úgy nevezett „mérföldkövet" is tartalmaz. Ezek olyan intézményi garanciák, amelyeket a magyar kormány az Európai Bizottsággal egyetértésben dolgozott ki a jogállamiság és az uniós költségvetés védelme kapcsán. Az alábbi pontokra vonatkozó tárgyalások során az egyik legjelentősebb szempont az volt, hogy

 A felek összesen 27 ilyen mérföldkőről állapodtak meg, összefoglaló alább:

• a jogállamisági kondicionalitási mechanizmus keretei között különösen a korrupció elleni küzdelem, a közbeszerzési eljárások során garantált verseny, a különböző közjogi összeférhetetlenség biztosítása, a kockázatértékelés biztosítása és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatékony működése melletti szempontok érvényesítése;
• A bírói függetlenség erősítése. Különösen a Kúria keretei között működő Országos Bírói Tanács hatásköreinek bővítése és költségvetési függetlenségének biztosítása került terítékre. Ezen felül jogalkotási reform útján, garanciákkal kell egyértelműsíteni, hogy a Kúria politikai befolyástól mentesen működik. Az igazságszolgáltatási mérföldkövek értelmében megszűnne a kormányszervek hatásköre arra vonatkozóan, amellyel az Alkotmánybíróság előtt megtámadhatják a bíróságok által meghozott jogerős döntéseket. Továbbá, megszűnne a Kúria azon joga, hogy megvétózza a bíró indítványát az Európai Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás megindítására vonatkozóan. Ez a négy pont Didier Reynders biztos olvasatában kiemelt jelentőséggel bír.
• bizonyos audit- és ellenőrzési természetű lépések; ezen intézkedések célja, hogy érvénybe léptetésükkel nyomon lehessen követni a nemzeti helyreállítási tervek végrehajtását. Ehhez kapcsolódóan a kormánynak stratégiát kell kidolgoznia az ellenőrzési mechanizmusok érvényesítésére vonatkozóan.

Jön-e a pénz, s ha igen, mikor?

Az a kérdés, miszerint megkapja-e Magyarország a neki járó pénzeket, nemcsak a hazai, hanem az egész európai közvéleményt foglalkoztatja. Az Európai Bizottság erről nem sokat árult ma el, ehelyett továbbpasszolta a labdát az Európai Unió Tanácsához.

Ami bizonyos, hogy az Európai Bizottság

Ez azt jelenti, hogy a magyar terv az Európai Bizottság olvasatában összhangban áll az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaival, erősíti a növekedési potenciált, serkenti a munkahelyteremtést, növeli a gazdaság és a társadalom válságálló képességét, illetve ténylegesen hozzájárul a zöld és digitális átálláshoz.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, annak Bizottság általi mai értékelését követően,

Továbbá, a kondicionalitási eljárás keretében javasolt határozati javaslatról is december első felében érkezhet a Tanács döntése. 

Megjegyzendő, hogy a magyar helyreállítási tervhez kapcsolódó pénzek kifizetése uniós érdek is. A helyreállítási tervben ugyanis a kondicionalitási vállalások pontjai is visszaköszönnek. Tehát, ha ezek hatékony végrehajtását az Európai Bizottság szorosan kívánja nyomon követni az elkövetkező években – a kondicionalitási mechanizmus lezárását követően – is, ezt legkönnyebben úgy tudja kivitelezni, ha folyósítja az ehhez fűződő pénzeket. 

Ha a jogállamisági mechanizmus és a helyreállítási terv részletei tisztázódnak, már csak az operatív programok kérdése marad hátra. Logikus azonban, ha a két előbbi tárgykörre vonatkozóan bizalmat szavaznak Magyarországnak, az operatív programok esetében sem lesz ez másképp. 

a felfüggesztés jogi természetéből az következik, hogy ezeket a forrásokat az idő előrehaladtával megnyithatják Magyarország irányába. Forrásvesztés akkor fenyegetne, ha az operatív programokat és a helyreállítási tervet idén nem hagynák idén jóvá  ami ugyebár nem uniós érdek.

Forrásvesztésről nincs szó, de mi lesz a jogállamisági mechanizmussal?

A politikai széljárás Európában arra utal, hogy az Európai Unió Tanácsa jóvá fogja hagyni az Európai Bizottság mai javaslatát, és valóban felfüggeszti a kifizetések egy részét. Ez mindaddig így maradhat, amíg a jogállamisági kondicionalitási mechanizmus hatályban marad Magyarországra vonatkozóan.

Mivel a vonatkozó magyar jogszabályok közül néhány 2023 március végén lép hatályba, kézenfekvőnek tűnik, hogy a jogállamisági kondicionalitási mechanizmust eddig mindenképpen meghosszabbítsák egyfajta „monitoring” időszak keretei között.

Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa is erre utalt a mai sajtótájékoztatón.

Ahogy erre fentebb történt utalás, ehhez fűződik a felfüggesztések megszüntetése is. Éppen ezért a három operatív program 65 százalékos felfüggesztése következtében visszatartott pénzek folyósítása elől is elhárulhat az akadály.

Az Európai Unió Tanácsa minden bizonnyal az Európai Bizottság álláspontját osztja majd

Érdekesség a fejleményekkel kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság nemcsak a Magyarország elmarasztalásában érdekelt Európai Parlament és az eljárás alá vont Magyarország között kényszerül lavírozni, hanem tagállamok nyomásgyakorlásával is szembesül.

Erős a gyanú arra, hogy

a koalíció mögé pedig – talán Lengyelország kivételével – a többi tagállam is besorolhat.

Habár a két ország neve nem hangzott el, részben a média keretezésének is köszönhetően Emmanuel Macron tavaly decemberben biztosan Magyarországra és Lengyelországra is utalt, amikor még a francia uniós soros elnökséget megelőzően arról beszélt, hogy a jogállamiság egyes tényezőivel szemben „egyes uniós tagállamok” kihívást intéztek. 

Ennél egyértelműbbnek tűnik a német álláspont. November 10-én ülésezett ugyanis a német szövetségi parlament a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben. Ekkor a Bundestag hivatalos, a kormány döntését befolyásolni hivatott határozatot fogadott el, amelyben a parlament „felszólítja” a kormányt, hogy „alaposan vizsgálja meg”, hogy a magyarországi reformoknak van-e „fenntartható hatásuk a gyakorlatban”. A korábbi kormánypártok (CDU/CSU) tartózkodása mellett elfogadott dokumentum szerint ugyanis komoly kétségek merülnek fel a magyar kormány politikai akaratával kapcsolatban, hogy „a szükséges reformokat nem csak betű szerint, hanem ténylegesen is végrehajtják-e”.

Kép: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP