Orosz katonák lemészárlása: az ukránok vagy az oroszok követtek el háborús bűnt?

Vírusként terjed az interneten az a videó, amelyen ukrán katonák tizenegy orosz katona életét oltják ki vitatott körülmények között. November közepén a Donyeck város mellett fekvő Makajivkában található mezőgazdasági telken ukrán katonák tíz, magukat szemmel láthatóan megadó orosz katonát végeztek ki, feltehetően azért, mert a színen váratlanul feltűnő tizenegyedik társuk tüzet nyitott a túszejtést lebonyolító ukrán katonákra.

A videó két nézőpontból mutatja meg az eseményeket. A cselekmény fő szála egy ukrán katona mobiltelefonjának videófelvételéből bontakozik ki. Az események visszafejtését pedig drónfelvételek „segítik”, amelyek feltehetően az ukrán kormányerők eszközeitől származnak.

hogy az elfogáshoz zenei aláfestésként egy eurovíziós dal, Duncan Laurence „Arcade” című száma szolgál.

Megjegyzendő, hogy ez a groteszk megoldás rengeteg, a frontról származó videó esetében visszaköszön. A zenei aláfestés mellett orosz katonák vonulnak ki feltett kézzel egy mezőgazdasági épületből, miközben a közelben – nem tudni hol és kik között – tűzharc dúl.

Megmagyarázhatatlanul sok a vágás a videóban, az egyik snitten többek között a társait géppuskával fedező ukrán katona is látható, egy másikon pedig vélhetően egy orosz katona holtteste is felsejlik. A jelenetben a katonák ukránul és oroszul is megszólalnak.

Folytatódik a videó, amelyen egy ukrán katona fegyverét előre szegezve közelít ahhoz a menedékként szolgáló épülethez, amelyből korábban az orosz katonák vonultak ki feltett kézzel. Újabb vágás, a következő snitten az orosz katonák már arccal a föld felé nézve fekszenek egymás mellett, egyenruhájukon a megkülönböztető jelzések jól látszanak. Közülük többen is mozognak, amiből arra lehet következtetni, hogy életben vannak. Egyik társukat az ukrán katonák épp lefektetni készülnek.

A látszólag nyugodt körülményeket kisvártatva

Ekkor a videó zavarossá válik, és csak a videó képkockánként történő kielemzéséből lehet rájönni arra, hogy az ukránok felvették a harcot.

A mobiltelefon által készített videó ezzel véget ér, azt a drónfelvételek követik. Ezen már valamennyi orosz katona mozdulatlanul fekszik, szemmel láthatóan holtan,

A The New York Times szerint az az orosz katona, aki meglepetésszerűen, célra tartott fegyverrel, ölési szándékkal lépett ki az épületből, ugyanazon a helyen fekszik holtan, ahol az ukránok vele tűzharcba keveredtek. Megjegyzendő, hogy a mozgóképen ez a katona a hason fekvő túszokhoz képest jobbról-hátulról lép elő az épületből. A drónfelvételen viszont az a test, amelyet a The New York Times a hitszegő orosz katonáéval azonosít, az udvar egy másik oldalán fekszik. Az értelmezést nem segíti, hogy a videó több vágást is tartalmaz.

A The New York Times által hitelesített videóval kapcsolatban több aggály is felmerül, ami azért probléma, mert ez alapján dőlne el az, hogy az orosz vagy az ukrán fél követett-e el súlyos háborús bűncselekményt.

Szó lehet ugyanis arról, hogy az orosz fél szegte meg a megadás nemzetközi – háborús – jogi szabályait, ebben az esetben az ukrán katonák önvédelemből nyitottak tüzet.

De szó lehet arról is, hogy a túszejtés végbement, és az ukránok magukat megadó orosz katonákat lőttek le.

A videó itt tekinthető meg, csak erős idegzetűek számára.

A hadifoglyok státuszát a nemzetközi jog védi

A nemzetközi humanitárius jog a személyeket megillető védelemre vonatkozóan két fő kategóriát különít el: a kombattánsok (harcolók) és a polgári személyek körét. Előbbi kategóriába tartoznak a hadviselés joga szerint jogosultak (és kötelesek) közvetlenül részt venni a harcokban; egyszerre támadhatnak és válhatnak támadások célpontjává. A jog mindkét esetkört részletesen szabályozza. 

Ehhez hozzátartozik, hogy a hadviselés jogával összhangban álló cselekményeiért nem büntethető, de a fogva tartása is jogi korlátok között lehetséges. Ennek az az oka, hogy a hadifogoly személyi szabadságát azért kell korlátozni, hogy távol tartsák a harcoktól, s hogy megakadályozzák, hogy visszatérjen a harcoló egységekhez.

A hadifoglyokra egyebek mellett az 1949. évi III. genfi egyezmény szabályait kell alkalmazni, a megadás esetén irányadó eljárásrendet is ennek az egyezménynek az I. és II. kiegészítő Jegyzőkönyve rögzíti. Előbbi értelmében A hadifoglyok az ellenséges hatalomnak, nem pedig az őket foglyul ejtő egyéneknek vagy csapattesteknek vannak a hatalmában.

Velük mindig emberségesen kell bánni, és őket különösen az erőszakos cselekedetekkel, a sértegetésekkel és a nyilvános kíváncsisággal szemben megvédeni.

Az elfogásról annyit, hogy nem szabad megtámadni azt, akiről felismerik – vagy az adott körülmények között felismerhető –, hogy harcképtelen.

Harcképtelen többek között az a személy, aki egyértelműen kifejezésre juttatja azt a szándékát, hogy megadja magát.

Annak tudatában azonban, hogy a fegyveres összeütközések során vannak olyan helyzetek, amelyekben az ellenségeskedések természetéből következően a fegyveres harcos nem tudja magát megkülönböztetni, a harcost továbbra is harcosnak kell tekinteni. A videóban bemutatott szituáció akár ilyen helyzet is lehet.

Ez azért lényeges körülmény, mert

Hitszegésnek minősülnek azok a cselekmények, amelyek az ellenségben bizalmat keltve, őt – e bizalommal való visszaélés szándékával – abban a hitben tarják, hogy a fegyveres összeütközésekre vonatkozó nemzetközi jogi szabályok alapján védelem illeti meg.

A megadás színlelése is hitszegésnek minősül

Eltérő forgatókönyvek lehetségesek

A The New York Times által megszólaltatott háborús bűncselekményekre szakosodott szakértő, Iva Vukusic is problémásnak tartja az erősen megvágott videófelvételt, ami egyedül nem alkalmas arra, hogy perdöntő bizonyítékként szolgáljon.

Kulcsfontosságú például, hogy mikor lőtték le az orosz katonákat. Felmerül az is, hogy az ukrán katonák bosszút álltak a foglyokon, és azt követően végezték ki őket, hogy az orosz hitszegő katonával a tűzharc lezajlott és a kedélyek lecsillapodtak.

Másfelől, felmerülhet az is, hogy a hadifoglyokat az ukrán katonák még nem vizsgálták át, nem győződhettek meg teljes mértékben arról, hogy a földön fekvő oroszok fegyvertelenek-e.

Ha így keveredtek tűzharcba az orosz katonával, és a pillanat hevében lőtték le a földön fekvőket, akkor

Az ukrán ügyészség vizsgálja az ügyet, és így tesz az ENSZ is. A nemzetközi szervezet nevében Marta Hurtado nyilatkozott a The New York Times-nak, aki rögzítette, hogy az ENSZ tud a videóról, és jogsértések feltárására törekszik. „A harcképtelen személyek tömeges kivégzéseket gyorsan, teljes körűen és hatékonyan kell kivizsgálni, az elkövetőket pedig felelősségre kell vonni.” 

***

„A Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat és beleértve az európaiak jelentős részét – a háború közben ismerte fel azt, hogy tulajdonképpen itt meg lehet fogni Oroszországot”. Mely szakaszában jár a háború? Miért proxy-háború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál? A Mandiner Világrend vendége: TÁLAS PÉTER, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.