Az utolsó köztéri Lenin-szobrot is eltávolították Finnországban - jelentette a helyi média kedden.
A mellszobor az orosz-finn határ közelében található, 52 ezer lakosú Kotka kikötőváros egyik központi parkjában, egy faház szomszédságában állt. A hagyomány szerint a faházban egykor maga Lenin, a bolsevik párt későbbi alapítója is tartózkodott egy ideig. A szobrot egy építőipari vállalat munkásai húzták fel egy teherautóra, és a helyi múzeum raktárába szállították.
A Lenin-szobor 1979-ben került Kotkába a kikötőváros észtországi testvérvárosa, Tallinn ajándékaként. Ugyan az évtizedek során többször is megrongálták de az önkormányzat csak most döntött úgy, hogy a helyi közhangulat nyomásának engedve eltávolíttatja. A döntésben valószínűleg közrejátszott az is, hogy az ukrajnai háború kitörése óta több más országban is úgy döntöttek, eltávolítják a szovjet időkből megmaradt hasonló emlékműveket. A mellszobor alkotója egy észt szobrászművész, Matti Varik volt.
A szobor szovjet megrendelésre készült, mivel a 2. világháború utáni korszakban nem volt ritka, hogy a Szovjetunió ilyen szobrokat ajándékozott finn városoknak a szovjet-finn barátság erősítése céljából. Dél-Finnország ipari és egyetemi városában, Tamperében a mai napig is van egy Lenin-múzeum, mert az 1905-ös orosz forradalom időszakában Lenin száműzöttként többször is tartózkodott ott és más környékbeli városokban. Lenin és Sztálin, a későbbi szovjet diktátorok első ízben szintén Tamperében találkoztak 1905-ben, amikor ott tartottak tanácskozást a bolsevik párt vezetői.
(MTI)
Nyitókép: Sasu Makinen/AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
