A magyar kormány az Európai Bizottság által meghatározott november 19-i határidőre teljesíteni fogja jogállamisági vállalásait. Ha a következő egy hónapban sikerül lezárni a jogállamisági eljárást, akkor elhárul az akadály, hogy Magyarország hozzájusson a kohéziós és a helyreállítási forrásokhoz.
***
Fontos, utolsó szakaszukba érkeztek az uniós támogatásokkal kapcsolatos tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A szigorú határidők miatt gyakorlatilag egy hónapja van a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter vezette magyar tárgyalódelegációnak, hogy tető alá hozza a megállapodásokat Brüsszellel.
Az egyezségen múlik, hogy Magyarország hozzájut-e egy 21-22 milliárd eurós kohéziós és egy 5,8 milliárd eurós helyreállítási forráshoz a 2021-27-es uniós költségvetési ciklusban.
Magyarország uniós tagállamként két nagy forrásból jogosult uniós költségvetési támogatásokhoz jutni: az egyik a felzárkóztatási (kohéziós) támogatás, amelynek célja, hogy felzárkóztassa azokat az uniós régiókat, ahol az egy főre jutó GDP kisebb a 27 tagú EU GDP-átlagának 75 százalékánál – Magyarországon a főváros, Budapest kivételével mindegyik régió ilyen, a hétéves uniós költségvetési ciklusban
A másik forrás a helyreállítási alap, amelyet a koronavírus-járvány okozta gazdasági kárainak enyhítésére hoztak létre, a tagállamok vissza nem térítendő támogatásnak kapnak – Magyarország 5,8 milliárd euróhoz juthat e forrásból.
Az évekig tartó jogállamisági viták után az Európai Unió Bírósága februárban ítéletében kimondta, hogy az EU nem lépi át a hatáskörét azzal, ha felfüggeszti az uniós források kifizetését olyan tagállamok számára, amelyek megsértik a jogállamisági kritériumokat – a jogállamisági kondicionalitási eljárás révén tehát az Európai Bizottság új, kemény pénzügyi eszközt kapott arra, hogy rákényszerítse az adott tagállamot az uniós elvek követésére.
Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Karmelita kolostorban május 9-én
A Bizottság új jogkörével élve áprilisban jogállamisági eljárást indított Magyarország ellen, azzal indokolva azt, hogy
illetve nem kielégítőnek a magyar sajtó, a bírósági rendszer és a nem kormányzati szervek függetlenségének tiszteletét.
A jogállamisági követelmények nem teljesítése esetén Magyarország a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési időszakban elveszítené a kohéziós források mintegy harmadát, illetve a helyreállítási támogatás háromnegyedéből sem részesedhetne.
A kormány saját kommunikációja szerint a nyáron egy tucat videókonferenciát, személyes találkozót tartott a Bizottság képviselőivel, számtalan intézkedési tervezetet vitatott meg velük. Ennek következményeként
amelyek egy részét már jogszabályba foglalták, és egy hete a parlament el is fogadta ezeket.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter optimistán nyilatkozott az álláspontok közeledéséről Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár angol nyelvű podcastjában; mint fogalmazott: a kormány a vállalásait időben teljesíti, a felek közötti bizalmatlanságot sikerült oldani.
A „The Bold Truth About Hungary" című podcast első epizódja Navracsics Tiborral
Folyamatban van az Integritás Hatóság és a kormány mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport intézmények létrehozása, amelyek feladata, hogy az uniós pénzek körüli közbeszerzések, pályáztatások, a források elosztásai átlátható módon történjenek. A testületekkel erősödik a kormány civil ellenőrzése, a büntetőeljárási törvény módosításával pedig bővül a korrupciós ügyek feltárásának lehetősége.
A Szabad Európa értesülése szerint a magyar kormány abba is belement, hogy 2028 helyett két évvel korábban, már
– ezt egy, a tárgyalások menetére rálátó kormányzati forrás lapunknak is megerősítette.
A felsoroltak a kormány lépései, de hogy ezen intézkedések konkrét gyakorlatba való átültetése megfelel-e majd az Európai Bizottság kívánalmainak, azt egyelőre nem tudni, brüsszeli forrásunk sem hallott még visszajelzéseket, de ezt szerinte folyamatosan vizsgálni fogják.
A forrásokhoz való hozzájutásról szóló döntésekhez
– ezért a kormány érdeke ennek mihamarabbi lezárása. Ha Magyarország teljesíti a Brüsszel által támasztott jogállamisági feltételeket, és a Bizottság ezeket a lépéseket elfogadhatónak ítéli, az eljárás megszüntetését fogja javasolni az Európai Tanácsnak, amely erről várhatóan december elején hozhat minősített többséggel döntést. Ehhez azonban a magyar kormánynak november 19-ig a vállalt intézkedéseket törvénybe kell iktatnia, az intézményeket létre kell hoznia – mondja brüsszeli forrásunk.
Ezzel párhuzamosan a kohéziós források lehívásához
a kormánynak el kell fogadtatnia a fejlesztési, a helyreállítási alap pénzeinek eléréséhez pedig a helyreállítási tervét
az Európai Bizottsággal.
Szűkösek a határidők. Az év végéig van ideje a magyar tárgyalódelegációnak arra, hogy a kohéziós vitában három magyar operatív program, a környezetvédelmi, az integrált közlekedési és a településfejlesztési program felfüggesztését elkerülje, az e szektorokban történő közbeszerzési változtatások hatékonyságáról meggyőzze a Bizottságot. Emellett másik hét magyar operatív programról kell megegyeznie a Bizottsággal – ezek már folyamatban vannak, a kormány benyújtotta ezeket, a véglegesítésük még októberben megtörténhet.
Magyarországnak nincs jóváhagyott helyreállítási terve sem. Itt is december vége a határidő, addig kell a végleges pénzügyi egyezségnek átmennie a Bizottságon, majd a Tanácson.
Ha minden egyezség megvalósul az év végéig, abban az esetben létrejöhetnek 2023-ban a kifizetések. A jogállamisági eljárásban teljesített magyar vállalások betartását azonban az Európai Bizottság ellenőrizni fogja, az uniós források felhasználása csak ez esetben lesz biztosított.
--
Nyitókép: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a helyreállítási alapról tartott sajtóbeszélgetésen július 29-én.
fotó: MTI
A terrorizmust megszokni nem fogjuk – az európai politika felelőssége a béke és a biztonság megteremtése! Nagy Ervin írása.
Emily O’Reilly tizenegy éven át töltötte be az ombudsmani tisztséget, amelynek során az átláthatóság és az összeférhetetlenség ellenőrzése volt a fő feladata.
A zenész őszintén értékelte a kormányfő törekvését a békére, miközben az EU-t komoly kritikával illette.
„Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból, rá akarja kényszeríteni a magyarokra”, de „mindig meg fogjuk magunkat védeni, mert ezt nem szabad megengedni” – szögezte le a kormányfő.
Magyar Péter pártja Brüsszelhez, míg a kormány a magyar választók elvárásaihoz igazodik.
A megdöbbentő hírt a lengyel kormányzat egyik tagja meg is erősítette.
Viktor Medvedcsuk szerint az ukrán elnök kompromisszumképtelensége csak súlyosbítja Kijev helyzetét.
