Szenátusi és önkormányzati választást tartanak csütörtökön és pénteken Csehországban: a tét nemcsak helyi, de országos is. Petr Fiala jobbközép koalíciós kormánya politikai és társadalmi össztűz alatt áll. A kabinet átvitte a parlamenten a gázár-maximalizálási javaslatát, így az elégedetlenség alábbhagyhat, de az urnáknál akár kemény figyelmeztetést is kaphat.
Az önkormányzati választásnak Csehországban is elsősorban lokális jelentősége van, de az esetükben valódi, hiszen a cseh helyi önkormányzatok hatáskörei szélesek, így a helyi vezetők (polgármesterek, tanácsosok, képviselő testületek) négyéves ciklusra történő megválasztása jelentősen befolyásolhatja az adott választópolgár településének boldogulását, a helyi emberek életkörülményeit.
2022-ben a választás egybeesik, vagyis egy időben rendezik meg a szenátusi választással, amely során a cseh szenátus tagjainak egyharmadát választják újra a választójoggal rendelkezők.
a 200 tagú alsóházban, elvileg akár ki is tudja tölteni négy éves mandátumát, egészen 2025-ig. A Cseh Köztársaság kormányzati rendszere stabil koalíciós kormányzást tesz lehetővé, azonban már előfordult előrehozott választás is, komoly kormányválság esetén kialakulhat tehát menthetetlen helyzet.
Petr Fiala cseh kormányfő a Versailles-i palotába érkezik március 11-én az EU-s vezetők rendkívüli találkozójára – Ludovic MARIN / AFP
Az önkormányzati és a szenátusi választások nem fogják radikálisan rossz eredmény esetén sem megrendíteni a Petr Fiala vezette kormánykoalíciót, de a választói akarat jelezhet számukra egy bizalmi válságot.
szeptember 4-én 70 ezren tüntettek a prágai Vencel-téren a kormányzat Oroszország-ellenes vonalvezetése, valamint energiapolitikája ellen. „Cseh Köztársaság mindenek előtt” – a Trump-jelszó parafrázisa volt a tiltakozás mottója, az indulatos tömeg a növekvő energiaszámlák és a 18 százalékos infláció miatt elszabadult fogyasztói árak miatt Fiala lemondását követelte.
A tömegdemonstráció élesen megmutatta, hogy a Cseh Köztársaságban ha nem is a többség, de egy jelentős társadalmi réteg ellenzi a prágai vezetés elfogult Ukrajna-barátságát, a fegyverzetbeli támogatásokat, az ukrajnai háború megítélésében elfoglalt árnyalatlan, nyíltan oroszellenes álláspontját, a brüsszeli politikai irányvonal elvtelen követését.
A tiltakozás szervezői a szeptember 28-i állami ünnepre ígérték a következő nagyszabású kormányellenes tüntetést. A kormánypártokon belül is megjelentek a figyelmeztető hangok:
a tél közeledtével várhatóan felerősödő társadalmi elégedetlenségek nyomása alatt.
Petr Fiala azonban a hét elején előhúzta az ütőkártyát: a csütörtöki-pénteki kettős választás elé időzítve előbb átvitte az alsóházon, majd kedden a szenátuson is a gázár-maximalizálási törvényjavaslatot, amely véget vet a bizonytalanságnak, jelentős mértékben erősíti a polgárok anyagi biztonságát, és ezzel kifoghatja a szelet a mesterségesen is szított elégedetlenség vitorlájából. A kormányrendelet hatályba lépésével a cseh vezetésnek még meg kell várnia az EU energiaügyi minisztereinek egy hét múlva esedékes találkozóját, ahol várhatóan összeurópai döntés születik az árplafon kérdésében.
A miniszterelnök a tömegdemonstráció okozta kellemetlenség élét azzal ütötte el, hogy a gyűlést szervező két pártra mutogatott, mondván: a mai cseh ellenzék két fő ereje a poszt-pártállami kommunisták (Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM)) és a szélsőjobboldal (Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD)). A választási kampányban a Fiala vezette hárompárti választási szövetség, a Spolu (Együtt), amely a Polgári Demokrata Pártból (ODS), a Kereszténydemokrata Unió – Csehszlovák Néppártból (KDU-ČSL) és a a Top 09 nevű liberális-konzervatív pártból áll, szintén ezzel az üzenettel fordult a választópolgárokhoz:
Természetesen Fiala hajlamos volt agyonhallgatni igazi riválisa, a tavaly őszi parlamenti választáson hajszál híján legyőzött volt kormányfő, Andrej Babis személyét. Pedig az ANO 2011 párt vezetője visszatérésre készül a hatalomba, ennek érdekében volt egyik benyújtója a szeptember eleji bizalmatlansági indítványnak, ezért akar pártjával jól szerepelni a mostani két megmérettetésen, és ezért indul majd a januárban esedékes elnökválasztáson is, hogy győzelem esetén beülhessen Milos Zeman megüresedő elnöki székébe.
A cseh politikát 2017 uraló két nagy párt, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) és a Polgári Demokrata Párt (ODS) dominanciáját egy váratlanul megerősödő establishment-ellenes párt, az Andrej Babis vezette ANO 2011 megzavarta, a cseh pártrendszerben átrendeződés ment végbe, a pártok egymáshoz viszonyított súlya megváltozott. A 2021-es választást megnyerő
visszanyerve a jobbközép kormánypárt, az ODS vezető szerepét a jobboldalon.
A prágai Wallenstein palota, a szenátusnak otthont adó, XVII. századi patinás épület – Oscar Gonzalez / NurPhoto / NurPhoto via AFP
A szenátus jelenlegi összetétele egyensúlyi helyzetet mutat; két évvel ezelőtt a három nagy kormánypárt, a Spolu nevű választási szövetséget alkotó pártok jelöltjei jól szerepeltek, egyedül a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) nevű lokális politikát támogató pártformáció jelöltjei szereztek több szenátori széket náluk.
A szenátusi választáson
a szenátori helyek egyharmadáról kétévente lehet voksolni – az első szenátusi választást 1996-ban rendezték, azóta minden második évben megtartják a „harmados” voksolást. Kétfordulós rendszerben voksolnak a cseh polgárok a választókörzetekben a pártjelöltekre vagy független szenátorjelöltekre. Ha az első fordulóban a legtöbb voksot kapó jelölt nem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát, akkor egy héttel később második fordulót tartanak a két, legtöbb voksot szerző jelölt között. A második fordulót tehát a szeptember 30-i/október elsejei hétvégén rendezik azokban a körzetekben, ahol az első fordulóban nem született döntés.
A szenátusnak 81 tagja van, minden szenátor hatéves mandátumot szerez. A kamara összetétele kétévenként változik, de így a testület működése folyamatos, a cseh alkotmányos élet egyetlen intézménye, amelyet nem oszlatnak fel, nem választanak újjá.
A prágai Wallenstein palotában ülésező szenátus
de ha az alsóházban az adott javaslat második körben abszolút többséget kap, akkor a döntés felülírja a felsőházi vétót (három kivétel esetén a szenátusi vétó nem semlegesíthető: a választási törvény, az alkotmány és nemzetközi szerződések eseteiben); a szenátus erősíti meg az Alkotmánybíróság tagjait; ugyanakkor nincs döntési hatásköre a költségvetés elfogadásakor, és nem indítható e fórumon bizalmatlansági indítvány sem a kormány ellen.
Maga a testület a nagy alkotmányos változással, Csehszlovákia két külön, független köztársasággá alakulásával együtt jött létre 1992 decemberében. A cseh alkotmányos rendszer újragondolói
amely ellenőrzi a képviselőház döntéseit, és „biztonsági fékül” szolgál abban az esetben, ha az alsóházban alkotmányos többségbe kerülne egy kormánypárt.
Nyitókép: Olaf Scholz német kancellárt fogadja augusztus 9-én Prágában Petr Fiala cseh kormányfő – Kay Nietfeld / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
fotó: AFP
A jelentésben nem kertelnek: itt az ideje, hogy az unió pontosítsa a civil szervezet fogalmát, és jobban ellenőrizze a pénzügyi támogatásokat.
Nézzük meg, hogy beszélt az Egyesült Államokkal Kína húsz éve, és hogyan beszél ma. Interjú.
Az Európai Unió Tanácsa júniusban tárgyalja majd a menekültek jogi státuszának helyzetét.
Drága „közvélemény-kutatás” volt ez.
Szijjártó Péter szerint az európai emberek ismét a brüsszeli politikusok alkalmatlanságának levét isszák meg, de van remény hazánk számára, de vannak még itt fontos részletek.
Stratégia helyett hirtelenkedés, védelem helyett támadás, megfontoltság helyett pánik. Európa továbbra sem tért magához a trumpi sokkterápiából. Veczán Zoltán írása.
A megállapodás szerint a bankok a jövőben ingyenessé teszik az alapszámlát mindaddig, amíg az infláció szintje három egymást követő hónapban a jegybanki toleranciasáv felső határa (4 százalék) alá nem süllyed.
Mihajlo Podoljak úgy véli, Donald Trump észrevette, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő késlelteti a döntését.
