Gázár-maximalizálással győznének a cseh kormánypártok

Az önkormányzati választásnak Csehországban is elsősorban lokális jelentősége van, de az esetükben valódi, hiszen a cseh helyi önkormányzatok hatáskörei szélesek, így a helyi vezetők (polgármesterek, tanácsosok, képviselő testületek) négyéves ciklusra történő megválasztása jelentősen befolyásolhatja az adott választópolgár településének boldogulását, a helyi emberek életkörülményeit.

2022-ben a választás egybeesik, vagyis egy időben rendezik meg a szenátusi választással, amely során a cseh szenátus tagjainak egyharmadát választják újra a választójoggal rendelkezők.

a 200 tagú alsóházban, elvileg akár ki is tudja tölteni négy éves mandátumát, egészen 2025-ig. A Cseh Köztársaság kormányzati rendszere stabil koalíciós kormányzást tesz lehetővé, azonban már előfordult előrehozott választás is, komoly kormányválság esetén kialakulhat tehát menthetetlen helyzet.

Petr Fiala cseh kormányfő a Versailles-i palotába érkezik március 11-én az EU-s vezetők rendkívüli találkozójára  –  Ludovic MARIN / AFP

Megrendülhet-e a Fiala-kormány?

Az önkormányzati és a szenátusi választások nem fogják radikálisan rossz eredmény esetén sem megrendíteni a Petr Fiala vezette kormánykoalíciót, de a választói akarat jelezhet számukra egy bizalmi válságot.

szeptember 4-én 70 ezren tüntettek a prágai Vencel-téren a kormányzat Oroszország-ellenes vonalvezetése, valamint energiapolitikája ellen. „Cseh Köztársaság mindenek előtt” – a Trump-jelszó parafrázisa volt a tiltakozás mottója, az indulatos tömeg a növekvő energiaszámlák és a 18 százalékos infláció miatt elszabadult fogyasztói árak miatt Fiala lemondását követelte.

A tömegdemonstráció élesen megmutatta, hogy a Cseh Köztársaságban ha nem is a többség, de egy jelentős társadalmi réteg ellenzi a prágai vezetés elfogult Ukrajna-barátságát, a fegyverzetbeli támogatásokat, az ukrajnai háború megítélésében elfoglalt árnyalatlan, nyíltan oroszellenes álláspontját, a brüsszeli politikai irányvonal elvtelen követését.

A tiltakozás szervezői a szeptember 28-i állami ünnepre ígérték a következő nagyszabású kormányellenes tüntetést. A kormánypártokon belül is megjelentek a figyelmeztető hangok:

a tél közeledtével várhatóan felerősödő társadalmi elégedetlenségek nyomása alatt.

Petr Fiala azonban a hét elején előhúzta az ütőkártyát: a csütörtöki-pénteki kettős választás elé időzítve előbb átvitte az alsóházon, majd kedden a szenátuson is a gázár-maximalizálási törvényjavaslatot, amely véget vet a bizonytalanságnak, jelentős mértékben erősíti a polgárok anyagi biztonságát, és ezzel kifoghatja a szelet a mesterségesen is szított elégedetlenség vitorlájából. A kormányrendelet hatályba lépésével a cseh vezetésnek még meg kell várnia az EU energiaügyi minisztereinek egy hét múlva esedékes találkozóját, ahol várhatóan összeurópai döntés születik az árplafon kérdésében.

A miniszterelnök a tömegdemonstráció okozta kellemetlenség élét azzal ütötte el, hogy a gyűlést szervező két pártra mutogatott, mondván: a mai cseh ellenzék két fő ereje a poszt-pártállami kommunisták (Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM)) és a szélsőjobboldal (Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD)). A választási kampányban a Fiala vezette hárompárti választási szövetség, a Spolu (Együtt), amely a Polgári Demokrata Pártból (ODS), a Kereszténydemokrata Unió – Csehszlovák Néppártból (KDU-ČSL) és a a Top 09 nevű liberális-konzervatív pártból áll, szintén ezzel az üzenettel fordult a választópolgárokhoz:

Természetesen Fiala hajlamos volt agyonhallgatni igazi riválisa, a tavaly őszi parlamenti választáson hajszál híján legyőzött volt kormányfő, Andrej Babis személyét. Pedig az ANO 2011 párt vezetője visszatérésre készül a hatalomba, ennek érdekében volt egyik benyújtója a szeptember eleji bizalmatlansági indítványnak, ezért akar pártjával jól szerepelni a mostani két megmérettetésen, és ezért indul majd a januárban esedékes elnökválasztáson is, hogy győzelem esetén beülhessen Milos Zeman megüresedő elnöki székébe.

A cseh politikát 2017 uraló két nagy párt, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) és a Polgári Demokrata Párt (ODS) dominanciáját egy váratlanul megerősödő establishment-ellenes párt, az Andrej Babis vezette ANO 2011 megzavarta, a cseh pártrendszerben átrendeződés ment végbe, a pártok egymáshoz viszonyított súlya megváltozott. A 2021-es választást megnyerő

visszanyerve a jobbközép kormánypárt, az ODS vezető szerepét a jobboldalon.

A prágai Wallenstein palota, a szenátusnak otthont adó, XVII. századi patinás épület  –  Oscar Gonzalez / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Miben tudja korlátozni a kormányt a szenátus?

A szenátus jelenlegi összetétele egyensúlyi helyzetet mutat; két évvel ezelőtt a három nagy kormánypárt, a Spolu nevű választási szövetséget alkotó pártok jelöltjei jól szerepeltek, egyedül a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) nevű lokális politikát támogató pártformáció jelöltjei szereztek több szenátori széket náluk.  

A szenátusi választáson

a szenátori helyek egyharmadáról kétévente lehet voksolni – az első szenátusi választást 1996-ban rendezték, azóta minden második évben megtartják a „harmados” voksolást. Kétfordulós rendszerben voksolnak a cseh polgárok a választókörzetekben a pártjelöltekre vagy független szenátorjelöltekre. Ha az első fordulóban a legtöbb voksot kapó jelölt nem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát, akkor egy héttel később második fordulót tartanak a két, legtöbb voksot szerző jelölt között. A második fordulót tehát a szeptember 30-i/október elsejei hétvégén rendezik azokban a körzetekben, ahol az első fordulóban nem született döntés.

A szenátusnak 81 tagja van, minden szenátor hatéves mandátumot szerez. A kamara összetétele kétévenként változik, de így a testület működése folyamatos, a cseh alkotmányos élet egyetlen intézménye, amelyet nem oszlatnak fel, nem választanak újjá.

A prágai Wallenstein palotában ülésező szenátus

de ha az alsóházban az adott javaslat második körben abszolút többséget kap, akkor a döntés felülírja a felsőházi vétót (három kivétel esetén a szenátusi vétó nem semlegesíthető: a választási törvény, az alkotmány és nemzetközi szerződések eseteiben); a szenátus erősíti meg az Alkotmánybíróság tagjait; ugyanakkor nincs döntési hatásköre a költségvetés elfogadásakor, és nem indítható e fórumon bizalmatlansági indítvány sem a kormány ellen.

Maga a testület a nagy alkotmányos változással, Csehszlovákia két külön, független köztársasággá alakulásával együtt jött létre 1992 decemberében. A cseh alkotmányos rendszer újragondolói

amely ellenőrzi a képviselőház döntéseit, és „biztonsági fékül” szolgál abban az esetben, ha az alsóházban alkotmányos többségbe kerülne egy kormánypárt.

Nyitókép: Olaf Scholz német kancellárt fogadja augusztus 9-én Prágában Petr Fiala cseh kormányfő  –  Kay Nietfeld / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

fotó: AFP