Törökország is helyet kér
Nemcsak három hatalommal, de a negyedikkel is jóban vannak az azeriek, vele legfőképpen: a regionális hatalom, Törökország egyre nagyobb beleszólást igényel a térség politikai-gazdasági ügyeibe.
Azeri viszonylatban gazdasági szempontból a három nagy, nyugatra futó olajvezeték közül egy (a Baku-Tbiliszi-Ceyhan vezeték) török földön keresztül, a nagy azeri földgázexport pedig a török Transz-Anatóliai gázvezetéken át jut el az európai piacig. Politikai viszonylatban a kaukázusi konfliktusban a törökök az azeriek patrónusai, elsősorban a közös származás és a közös vallás, az iszlám miatt.
A 2020-as háborúban a törökök fegyverekkel is támogatták szövetségeseiket, a most kiújuló szembeállás pedig
azzal veszélyeztetett, hogy Törökország élesebb konfrontációba áll bele Oroszországgal.
A törökök megjelenése az azeriek oldalán ugyanis Moszkva számára majdnem ugyanazt jelenti, mint az amerikaiak megjelenése az ukránoknál: egy volt szovjet köztársaság (vagyis egy jelenleg is orosz befolyási övezet) válik le Moszkva ellenőrzése alól.
Miről szól az azeri-örmény konfliktus?
Szűk értelmezésben egy három évtizedes szembenállás ez. A szovjet időkben a többségében örmények lakta Hegyi-Karabah területét Sztálin nyomására az azeri szovjet köztársasághoz csatolták, elvetve a viszály magjait. 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásakor a függetlenné váló két köztársaság határvitája háborúvá szélesedett, amelyet az örmények nyertek:
a terület 1994-ben de facto örmény terület lett,
az enklávé azonban a mai napig Azerbajdzsán területén fekszik.
2020-ban egy határvillongásból eszkalálódott egy újabb háború, amelynek során az azeriek a terület egyharmadát visszafoglalták, az örmény hadsereg visszahúzódni kényszerült a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah korábban elfoglalt területeiről.
A múlt heti, három napig tartó fegyveres összetűzésben 170 katona vesztette életét, az azeri hadsereg azzal indokolta az újabb határterület elfoglalásával járó támadást, hogy az örmények készülő katonai akciójának megelőzésére indították. A The Moscow Times értesülése szerint az örmény miniszterelnök
a védelmi szerződésre hivatkozva orosz katonai beavatkozást kért, de Putyin elnök ezt elhárította.
Az erőtelen orosz közvetítés nem járt sikerrel, így a felek szeptember 14-én kétoldalú fegyverszünetről egyeztek meg végül.
Nyitókép: A határvillongások során megölt örmény katona hozzátartozói gyászolnak az elhunyt temetésén szeptember 16-án Jerevánban – forrás: Karen MINASYAN / AFP