A bal- és jobboldal összefoghat a liberálisok ellen a médiában

Számos új médiakezdeményezés indul napjainkban, de csak töredékük válik sikeressé. Mi a titkuk? – tették fel a kérdést az MCC-ben, ahol Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, a Mandiner hetilap főszerkesztője, Sohrab Ahmari, a Compact magazin alapítója és főszerkesztője és Jacek Karnowski, újságíró, a Sieci hetilap főszerkesztője beszélgettek, a moderátor Kálnoky Boris, az MCC Média Iskola vezetője volt.

Ahmari, aki korábban a Wall Street Journal és a New York Post munkatársa volt, most a Compact magazint szerkeszti, ahol a jobb- és baloldal összefog a liberális oldal ellen. Ő maga katolikus, konzervatív, de bedolgozik nekik Slavoj Žižek, a marxista szlovén filozófus is. Mivel

ezért együttműködnek, ez lett a Compact. Jacek Karnowski hasonlóan a fősodratú sajtóban kezdte, majd arra jutott, hogy saját lapot kell alapítania testvérével.

A Mandinert fiatal konzervatívok alapították, főleg véleménycikkeket közölt, később lett hírportál – idézte fel Szalai Zoltán. Szalai csatlakozásakor, 2017-ben a lap még kis szereplő volt a magyar médiapiacon, 15 ezer napi egyéni látogatóval, ez mára 200-250 ezer egyéni látogatóra nőtt. Lassan három éve nyomtatott lapot is kiadnak, és Szalai büszke rá, hogy az online platform dinamikusan nő. A print média persze manapság inkább bezárni szokott,

Kálnoky megjegyezte, hogy a média veszélyes vállalkozás, mert kevesen akarnak fizetni az újságírásért. Ahmari szerint a New York Times és társai ideológiailag egyre zártabbak, kizárják az érdekes szerkesztőket, embereket, de ezzel új olvasótábor is jön létre: akik eddig hittek ezeknek a lapoknak, de ma már nem hisznek nekik. Ma van olyan modell, ahol egyes bloggereknek lehet fizetni a tartalmaiért (ez a Substack), de Ahmari a jó prózában, a tények ellenőrzésében, és a változatos szerzők felvonultatásában hisz, és szerinte ez nem kockázatos. Karnowskit vonzotta a kaland, saját pénzét tette a lapba, de a szabadság kárpótolta a kevesebb fizetésért. A saját lap lehetőséget teremt arra, hogy tegyen hazájáért, befolyásolja országa közéletét, és ez nagy megtiszteltetés, kiváltság. Ma főleg a közepes méretű lapok vannak rossz helyzetben, a kis lapoknak nincsen nagy költsége, elevickélnek, a nagyok sok hirdetést kapnak az üzleti életből vagy a kormányoktól. 

Szalai szerint könnyű sok kattintást elérni a bulvárhírekkel, de ő nem ilyen médiát akar. Azok, akik nem ezeket a témákat hozzák, minden kattintásért megküzdenek, és közben próbálják tartani a színvonalat. Szalai nagyon büszke rá, hogy a Mandiner még nem vesztett pert, és így bizonyítja, hogy konzervatívok vagyunk, de támogatjuk a vitát. A hírekben a lap igyekszik fairnek lenni, persze az ember nem teheti félre személyiségét. A magyar média sokkal kisebb, mint az amerikai, de még a lengyel piac is négyszer nagyobb a magyarnál. Ezért is volt szükség a KESMA-ra, hogy a közepes méretű lapok megmaradjanak és megtarthassák a színvonalat. 

Ahmari jól ismeri a támogatásokból élő szervezeti világot, ami ugyan biztonságot hoz, de ők a piacon akarnak megélni. Mint mondta ugyanis,

Természetesen az ő lapjuk is kapott támogatást, de ez részesedésalapú, tehát azért támogatják, hogy pénzt kapjanak, és nem azért, hogy beleszóljanak a szerkesztőségi üléseken elhangzó dolgokba. A tartalom fele ingyenes, de egyre több tartalom kerül a fizetős szekcióba. A provokatív szerzők mérhetően hozzák az előfizetőket. A napi olvasói összeget elengedték, egy hónapra vagy évre lehet feliratkozni. Karnowski büszke rá, hogy a baloldali cégek is hirdetnek náluk, és ennek okán bizakodó a jövőt tekintve. 

Szalai szerint egy médiavállalkozásnak sikeresnek kell lennie. Az internetes piac Magyarországon különleges, míg Németországban a legnagyobb print és online lap a Spiegel, ugyanez látható az Egyesült Államokban is például a New York Timesnál. Magyarországon ez fordítva van, a sikeres print lapoknak nincsen jó online felülete, a sikeres online lapoknak nincsen print kiadása. A HVG szerkesztősége szinte teljesen külön van. Magyarországon ezért nem lehet sikeres fizetős modellt csinálni. A hagyományos média próbálja megóvni eladási számait, nem teszik fel online az anyagaikat, az online platformok pedig sok, olcsó anyagot gyártanak. Ráadásul az online költségek jelentős része a Google-é és a Facebooké, hiszen az olvasók jelentős része innen jön.

A magyarok 66%-ának van Facebook-ja, az oda regisztrálók 80%-a pedig a Facebookon olvas híreket, és akkor még nem is beszéltünk ennek az ideológiai hátteréről, sorolta a kihívásokat a Mandiner főszerkesztő-lapigazgatója.  

Nyitókép: Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője a 2. MCC Feszt megnyitóján, Esztergomban, 2022. július 28.-án. Fotó: MCC