Megtörtént az első lengyel–orosz csörte: Sikorski faképnél hagyta Lavrovot
Tapintható volt a feszültség Máltán.
A német lap hosszú cikkben elemezte, miért nem lenne jó, ha nagyobb hatalmat akarnának maguknak a lengyelek.
A Die Welt arról írt, hogy a háborúval Lengyelország Európa központi szereplője lett, ám aggasztónak tartják, hogy a varsói vezetés „továbbra is leépíti a jogállamot” és bizonyos kérdésekben harcol Brüsszellel.
Phillip Fritz, a lap varsói tudósítója szerint az unió nem enged Varsó „zsarolásának”, ám ez a helyzet kínos, hiszen Lengyelország növeli befolyását. Különösen aggasztónak tartják, hogy Jaroslav Kaczynski, a PiS elnöke legfrissebb interjújában úgy fogalmazott, mivel nem kapták meg a koronavírus utáni helyreállítási alapból a nekik szánt 36 milliárd eurót, szembemennek Brüsszellel, ha kell.
– figyelmeztetnek a németek, majd megjegyzik, frontállamként az európai politikai központi szereplőjének számít, ennélfogva Brüsszelnek fel van adva a lecke.
Michal Baranowski, a Német Marshall Alapítvány varsói irodavezetője rámutat, hogy Lengyelország immár az USA első számú biztonságpolitikai partnere a kontinensen, ez pedig kihat a Jog és Igazságosság nemzetközi befolyására. A lengyel gazdaság egyre jobb számokat produkál, szinte teljesen levált az orosz energiáról, a 3 Tenger Kezdeményezésben és a Visegrádi Csoportban is egyre erőteljesebb a pozíciója. Baranowski úgy véli, Brüsszel nem tudja, mitévő legyen ebben a helyzetben.
Katonai szakértők szerint példátlan ütemben fejleszti hadseregét Lengyelország, aminek nemsokára a NATO egyik legerősebb hadserege lehet, ez pedig tovább növeli befolyását. Előfordulhat, hogy hamarosan Varsó egyenrangú lehet Párizzsal és Berlinnel, ám Baranowski szerint ez nem áll a lengyel kormány szándékában.
Nyitókép: Mateusz Wlodarczyk/AFP