A lap szerint az a veszély fenyeget, hogy felgyorsul Moszkva közeledése Kínához.
A The Times azzal kezdi cikkét: a Nyugat abban a hiszemben hozott szankciókat Oroszország ellen, hogy ezzel megpróbálja változásra bírni az orosz elnök politikáját.
Az orosz gazdaság egyik igen tekintélyes szakértője azonban arra figyelmeztet: a szankciók ugyan gyengítik Oroszországot, ellenben erősebbé teszik az elnököt, mert a lakosság és az elit még inkább függ tőle. Richard Connally szerint Oroszországnak gondokat okoznak a megtorló intézkedések, azonban lassan alkalmazkodik az új körülményekhez. A visszaesés valószínűleg elmarad a várt szinttől, a bevételek viszont az áremelkedés folytán nőnek, így van miből megvédeni a szavazóbázist a legrosszabb hatásoktól.
A háború első néhány hete után visszatértek a normálisra hasonlító állapotok Oroszországban és a nagy többség megélhetése eleve függ a kormánytól vagy valamelyik nagy állami vállalattól. Nem lázadtak az oligarchák sem, amikor külföldi érdekeltségeik jelentős hányadát befagyasztották. Sőt, fokozott hűséget kell tanúsítaniuk a Kreml iránt, mert különben megvádolják őket, hogy
Moszkva szerint a Nyugat hanyatlik, ezért az ország jövőjét és szuverenitását sokkal jobban szolgálja, ha keletre helyezik át a politika súlypontját. A szankciók csak ráerősítenek erre a meggyőződésre. Kína, India és Irán készségesen betölti a rést, vagyis nő a távolság a nyugati partnerektől. Putyin pedig továbbra is azon lesz, hogy a maga javára aknázza ki a szankciókat és azokkal igazolja az elnyomás fokozását, valamint a még inkább transz-atlanti-ellenes irányvonalat.
Nyitókép: Mikhail Klimentyev / Sputnik / AFP
Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
Fehéroroszország már egy nappal korábban elkezdte a felkészülést.
A Trump – Xi találkozó után meg lehetett tippelni, hogy milyen hamar érkezik majd Pekingbe Putyin.
Mire készül Donald Trump az utolsó két és fél évben? Mi lesz a republikánusokkal egy poszt-Trump korszakban? S miért nem értik az amerikaiak Trump külpolitikáját? Ezekre a kérdésekre keresztük a választ Robert Preuhs amerikai politológussal.
Egy biztos, Oroszországban komoly tárgyalópartnerként tekintenek a volt magyar miniszterelnökre.
Mariupol egykori védői, tisztek és sorkatonák is hazatérhettek.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
