Harmincéves rekord hazánkban: kiugróan nagyot növekedett a foglalkoztatás 2022 első félévében

Szalai Piroska írása

2022 első negyedévében a foglalkoztatottak létszáma 107 ezer fővel, a másodikban pedig 74 ezer fővel emelkedett hazánkban. Ekkora növekedést az elmúlt harminc évben mindössze három alkalommal, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban tapasztaltunk. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az első negyedévben a növekedésünk háromnegyede, a másodikban pedig kétharmada a nőknél történt.

A KSH 1992 óta, azaz harminc éve készíti az ENSZ munkaügyi szervezetének módszerével a foglalkoztatási statisztikákat. Kijelenthető, hogy

Íme a részletek:

• Még soha nem dolgoztak hazánkban annyian, mint júniusban (4 millió 740 ezer fő);
• A 20-64 évesek foglalkoztatási rátája a második negyedévben meghaladta a 80%-ot, ez a szint korábban elérhetetlennek tűnt. Komoly esélye van annak, hogy az idei átlagos éves ráta is el fogja érni a 80%-ot;
• Az unió tagállamai közt az első negyedévben a 6. legmagasabb volt a foglalkoztatási rátánk a 20-64 éves korúaknál, 2010-ben még az egyik legrosszabbak voltunk;
• Nálunk dolgoztak a legtöbben teljes munkaidőben, még Csehországban is kisebb volt az arányuk az első negyedévben;
• A férfiak és a nők foglalkoztatási rátájának különbsége korábban is az unió átlagánál alacsonyabb volt nálunk, de most még tovább csökkent az eltérés;
• A növekedést az elsődleges munkaerőpiac adta, már kevesebb, mint 80 ezer fő a statisztikában a közfoglalkoztatott;

Így hatottak ránk a világválságok

A szomszédunkban zajló háború júniusig még nem éreztette negatív hatását a munkaerőpiacon, a járványt pedig már minden bizonnyal kihevertük. A magyar munkaerőpiac regenerálódott egyik leggyorsabban az unióban a COVID-19 után. Nálunk mindössze egyetlen negyedévben volt visszaesés, 2020. második negyedévében a legszigorúbb karantén intézkedések időszakában. A kormány akkori nagyon gyorsan bevezetett munkahelymegtartó intézkedéseinek hatására

Mindez jelentős belső szerkezeti átalakulással járt együtt, a járvány hatására nehezebb helyzetbe került ágazatok (pl. vendéglátás, turizmus) visszaesését kompenzálták más ágazatok (pl. kereskedelem, építőipar, informatika, stb.).

A baloldal riogatása ellenére a jelentős keresetnövekedés, a minimálbér és a garantált bérminimum 20%-os emelése a magyar munkaerőpiacra nem gyakorolt negatív hatást, nem csökkent a foglalkoztatottak száma és nem nőtt a munkanélküliség.

Az előkészített, de még el nem indított állami beruházások halasztásának sem várható a komoly foglalkoztatást csökkentő hatása az idén még, hisz a versenyszférában továbbra is indulnak jelentős új munkahelyeket teremtő beruházások, valamint a lakossági építkezések, korszerűsítések csökkenése sem várható december előtt. Ezt egyrészt a jelenleg is igénybevehető támogatások inspirálják, másrészt a lakossági energiaárak növekedésének hatására is sokan előre hozzák a későbbre tervezett korszerűsítéseiket.

Mivel az adatfelvételt a magyarországi háztartásokban élők lakossági megkérdezésével végzi a KSH, az Ukrajnából menekültek kis részére terjed csupán ki, ezért kijelenthető, hogy

Ennek ellenére nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egész Európában valós veszély a recesszió, s meg kell tennünk mindent azért, hogy a munkahelyek megmaradjanak – ahogy azt nemrégiben egy rádióinterjúban a miniszterelnök is tanácsolta.

Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás